Merjünk nagyot hazudni

Ötven perc dicsőítés: nem az ATV Vidám vasárnapjában, az Echo TV-ben volt látható – igaz, a Bayer Zsolt által vezetett Mélymagyar című műsorban nem Jézus a király. A lovagkereszt-visszaadó mozgalom ihletőjének vendége péntek este Lánczi Tamás, a Századvég politikai elemzője – és Habony Árpád és Arthur J. Finkelstein londoni tanácsadó cége, a Danube Business Consulting vezetője – volt. Szereplése előrevetítheti a papagájkommandó következő propagandarigmusait: mi lehet műsoron a kék plakátos kampány után, s kik kerülhetnek még fel a Fidesz gyűlöletlistájára. A jelek szerint e megtiszteltetésben a kritikus értelmiségnek lesz része, és műsoron marad a félelemkeltés.

Már-már zsibbasztóan unalmasan indult a diskurzus – az érvénytelen és eredménytelen népszavazás fantasztikus diadala a kormánynak−, s ment a mantra a nézők és a pártvezetés meggyőzésére: annál nagyobb siker, mint például egy érvényes népszavazás lett volna, Magyarországon nem is létezhet (megérte a 15 milliárdot), amikor Bayer végre felrázta az embert egy lekezelő kiszólással: „csak a nézők kedvéért ismételjük meg”. A gyengébbek kedvéért aztán bátran kijelentette: a rendszerváltás óta lezajlott választásokon – leszámítva a 2002-es országgyűlési választást – sosem jelent meg annyi (Bayer szerint 3 millió) ember az urnák előtt, mint most október 2-án. Lánczi meg bólogatott: igen, ez így van, a magyarok átlagosan 2,8 millióan mennek népszavazni. Az okostelefonok világában állításukat adás közben is gyorsan ellenőrizhettük: 2016-ban 3,64 millió, 2008-ban 4 millió, 2004-ben 3,01 millió, 2003-ban 3,66 millió, 1997-ben 3,96 millió ember vett részt népszavazáson. Bayer egy igazságmorzsát azért elszórt: 2008-ban a választásra jogosultak több mint 50 százaléka szavazott a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj – valójában a Gyurcsány-kormány – ellen. „Amikor zsebről szólt a dolog” – így Bayer, mire a nézők felszisszenhettek: ezt az érvet utoljára a Gyurcsány−Kóka párostól hallhattuk. Rogán Antal helikopterezése Bayerék szerint hétköznapi eset, nem ejtettek szót róla, a jegybankelnök luxuslakásügye sem fért a műsorba.

Mindezek után komikusan hatott, hogy a migránsokra fókuszálva Bayer épp kedvenc közhelyét, a Valóság nevű nagybácsit emlegette az értelmiség és Merkel kapcsán, ám Lánczi hízelgése ért tíz pontot: „Te jobban ismered a 20. századot, mint én, jártál azokon az emblematikus pontokon, ahol milliókat mészároltak le, gulág és társai” – mondta a műsorvezető szemébe, s kibírta röhögés nélkül. Sőt, ekkor egészen belemelegedett, s en bloc lekommunistázta a nyugat-európai értelmiséget. Lánczi szerint a nyugati értelmiség pontosan tudta, Sztálin hogyan mészárolja le a gulágon még a hithű kommunistákat is, de nem érdekelte, mert szentül hitt abban, hogy a kommunizmus majd jó lesz. „Ma ugyanez a vakhit mozgatja a nyugat-európai értelmiség egy jelentős részét. Látják a valóságot, de mit nekik a valóság, ha nekik eszméik vannak. S a téveszméket bal- és jobboldalon egyaránt osztják” – így Lánczi.

A politikai elemző állította: a franciák több mint 80 százaléka szerint polgárháború törhet ki a hazájában, s a feszült helyzetet csak Nicolas Sarkozy menedzselheti majd új elnökként. Hogy miért, nem indokolta – azt pedig elfelejtette megemlíteni, hogy a Danube Business Consulting Sarkozynek is ad tanácsokat. Ám Lánczi szerint a szellemi elit vasmarokkal fogja az egész francia közvéleményt, ezzel nagyon nehéz dolga lesz Sarkozynek. Ha hatalomra kerül, minden rendpárti intézkedését meg fogja támadni. Lánczinak nem tűnt fel: van némi ellentmondás az állítólagos 80 százalék félelme és a szellemi elit vasmarka között.

A műsor végére jött a csúcspont: a páros háborús veszélyt vizionált Magyarországra, s Lánczi végre kárhoztathatta a kormány bírálóit is, állítván: csak az Orbán-kabinet képes szuverén államként megőrizni az országot – ami fontosabb az egészségügynél és az oktatásnál is. (Aki a kormányt támadja, Magyarország függetlenségét veszélyezteti.)

Ami a szuverenitásunkat illeti: a kormány szabad utat ad az Európai Unió és Kanada közötti szabad kereskedelmi megállapodásnak, s eddig 18 ezer külföldi vásárolhatott letelepedési kötvényt. Csupa gazdag ember – s talán nincs köztük túl sok kritikus értelmiségi.

Jó reggelt, Kambodzsa!

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 10.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »