Menyhárt József: eredményeket hozó, mozgalmas év volt az idei

Menyhárt József: eredményeket hozó, mozgalmas év volt az idei

POZSONY. Évet értékelt a Magyar Közösség Pártja a párt pozsonyi székházában. Mint Menyhárt József pártelnök elmondta, a 2016 nyarán felállt új pártvezetésnek ez volt az első teljes éve, s az elmúlt 12 hónap azt bizonyítja, hogy teljesült az önmaguknak szabott irányvonal, vagyis hogy cselekvő és látható legyen a párt. A legfőbb eredményeknek a pártvezetés a megyei választásokat, a Baross Gábor Alapon keresztüli támogatási rendszer beindítását és az óvodaprogramot tartja.

Menyhárt József: paradigmaváltás történt a nemzetpolitikában

A novemberi megyei választások határozták meg az idei politikai évet, amely az MKP számára komoly sikert hozott, hiszen jelöltjei jól szerepeltek, s a párt 33 megválasztott képviselőjével országosan a harmadik legerősebb párt, és a legerősebb politikai erő Dél-Szlovákiában – kezdte értékelését a párt elnöke. Menyhárt József szerint jó döntést hozott a párt Pozsony megyében Juraj Droba támogatásával, Nagyszombat és Nyitra megyében Berényi József és Farkas Iván megyeelnök jelölésével, Besztercebánya megyében Ján Lutner támogatásával. Ugyanakkor az elnök szerint rossz irány volt Kassán a Smer jelöltje Richrad Raši mögé állni.

Az eredmények igazolják a párt stratégiai partnerségi politikáját – állapította meg Menyhárt József, utalva ezzel az MKP stratégiai partnere, a magyar kormány támogatásának köszönhetően indított programokra.  

A pártelnök szerint az elmúlt 12 hónap azt is megmutatta, hogy paradigmaváltás történt a nemzetpolitikában. A magyar kormány által finanszírozott óvodaprogram keretében az első fázisban 58 intézmény újulhat meg. De már jóváhagyták a második részét is, így 2018-ban 95 óvoda kaphat támogatást felújításokra, és 11 zöldmezős építkezés lesz. Ugyancsak a magyar kormányzati támogatás része a Baross Gábor Alapon keresztül történő kis- és középvállalkozásoknak, magángazdáknak, őstermelőknek nyújtott pályázati lehetőség, amelyre 1600 beadvány érkezett.

Az idei évet összegezve a pártelnök az eredmények közé sorolta az MKP stratégiai partneri hálózatépítését is, amelyben az azonos értékrend mentén civil szervezetekkel, a református egyházzal, kulturális szervezetekkel, és szakmai szervezetekkel is megerősítette az együttműködését.

Menyhárt József a jövő év feladataiból kiemelte az őszi önkormányzati választásokat, ahol a párt minél több pártszínekben eredményesen szereplő polgármesteri pozíciót és helyi képviselői mandátumot kíván szerezni.

Őry Péter: 30 millió eurós anyaországi támogatás kultúrára

Az MKP Országos Tanácsának elnöke úgy véli, az idei évben egy negyedszázada hangoztatott tézis dőlt meg, miszerint a dél-szlovákiai magyar közösségnek nem lehet segítséget nyújtani az anyaországból. Az elindított programok erre cáfolnak rá. 2017-ben az említett programokon kívül 30 millió euró érkezett a felvidéki magyar kultúra támogatására is. Bedőlt tehát az az érvelés, hogy nem szabad, nem kell és nem érdemes az anyaországi támogatásra építeni – hangsúlyozta Őry, hozzátéve a 30 millió euró jóval meghaladja a szlovák kormány nyújtotta támogatást, vagyis Budapest segítsége nélkül a hazai kulturális intézményrendszer működésképtelen lenne, avagy fenntarthatósága kerülne veszélybe.

A megyei választások kapcsán Őry arra mutatott rá, hogy a választói szavazatokban térült meg, hogy az MKP nem folytatott másokat lejárató, piszkos kampányt és ezzel a kihívók sem tudtak mit kezdeni. Úgy véli, az eddigi elvégzett munka mellett ennek is köszönhető az eredményességük, az, hogy csak 5 megyében indulva is a harmadik legerősebb pártként végeztek novemberben.

Berényi József: az MKP 40 ezer aláírást összegyűjtött a kisebbségvédelmi kerethez

A napokban Berényi József portálunknak már elmondta, s ma megismételte, hogy a párt eddig több mint 40 ezer aláírást gyűjtött össze a kisebbségvédelmi kezdeményezés ügyében indított európai petícióban. Az MKP vállalása 50 ezer volt, így a hiányzó szavazatokat a Minority SafePack támogatásához minden bizonnyal március végéig sikerül összegyűjteniük. Az elkövetkezőkben az internetes gyűjtésre kívánnak ráerősíteni. Emellett azokkal a civil szervezetekkel is szorosabban együttműködnek majd, amelyek segítséget ígértek ez ügyben. Berényi szerint minden esély meg van arra, hogy összegyűljön az egymillió aláírás, amely szükséges ahhoz, hogy az Európai Unió foglalkozzon az őshonos kisebbségek jogállásával.

A Nagyszombat megyei helyzetet értékelve Berényi József elmondta, holnap, azaz szerdán lesz az a testületi ülés, ahol megválasztják a megye alelnökeit és bizottsági elnökeit.

Hírdetés

Az előzetes egyességek értelmében két főállású megyealelnök lesz, s az egyes számú alelnöki poszt várományosa Berényi József, akinek az oktatásügy, a közlekedés egy része, illetve a Magyarország felé irányuló határon átnyúló együttműködések felügyelete lesz a fő hatásköre. Jó esély van arra is, hogy az MKP az eddigi 3-nál eggyel több bizottságelnöki posztot megszerezzen. A megyei költségvetés ugyan még nem lezárult, de vélhetően az idei 330 ezer eurót jóval túllépve, jövőre 480-500 ezer eurót hagynak jóvá a kispályázatokra.

Kiss Beáta: nincs kormányzati hajlandóság a kisebbségi oktatásügy rendezésére

Az MKP oktatásügyi és kulturális alelnöke összegzésében elmondta, az év a Tanuló Szlovákia állami stratégiai dokumentum jegyében telt, amelyet véleményezett az MKP is, az új miniszter vezetése alatt azonban ez lekerült napirendről. Ugyanakkor Kiss Beáta szerint ennek a dokumentumnak is, mint a szlovák kormány minden lépésének is az a politikai üzenete, nincs kormányzati hajlandóság arra, hogy határozott, egyértelmű lépéseket tegyenek a magyar oktatásügy helyzetének átfogó rendezésére. Ezért az MKP saját oktatásügyi stratégiát dolgoz ki, ennek részletei már ismertek is, például az óvodaprojekten keresztül. A helyzet azonban olyan irányú elmozdulást is igényel, hogy létrehozzák azt az alapítványi támogatási formát, amely az iskolák működését, fejlesztését segítené.

A normatíva 108-ról 113 százalékra történő megemelését az MKP szakpolitikusa jó lépésnek, de nem elégségesnek tartja. Ez ugyanis arra elegendő, hogy a pluszteendőket fedezzék az iskolák, de a finanszírozási gondokat főleg a kisiskolák esetében nem oldja meg.  Ez tehát még továbbra is megoldásra vár- jegyezte meg az alelnök, aki szerint ugyanakkor ebben a kérdésben hiányzik az állami akarat.

Farkas Iván: továbbra is nagy a különbség az ország déli és északi részei között

Az MKP gazdaságpolitikai alelnöke is a Baross Gábor Alap nyújtotta lehetősége előnyeit hangsúlyozta, hiszen mint mondta, az elmúlt 27 évben kevés lehetőség volt e téren. Ugyanakkor azt nyugtalanítónak tartja, hogy a szlovák sajtóban megjelenik olyan írás, amely ezt megkérdőjelezi, sőt, felteszi a kérdést, hogy ez ellen mit tesz a szlovák kormány és a titkosszolgálatok. Farkas Iván szerint ez azt jelenti, hogy a többségi nemzetben tovább élnek a régi görcsök és nem tudják elfogadni, hogy lehet külső segítség.

Az állami költségvetés kapcsán az alelnök arra mutatott rá, hogy a Most-Híd által vezetett két tárca is jóval kevesebből gazdálkodhat jövőre, a környezetvédelem 300 millióval, a közlekedésügyi tárca 1 milliárddal kapott kevesebb pénzt, miközben a kormány arról beszél, hogy dübörög a gazdaság.

Az alelnök az egészségügyi tárca két döntését is bírálta. Az orvosi készültségek hálózatának a szűkítését stratégiai visszalépésnek nevezte, a gyorsmentők esetében azonban ez még súlyosabb következményekkel is járhat, hiszen délen nagy járások vannak, nehezebben lesznek megközelíthetők a kórházak, az ellátás hozzáférhetősége kerül tehát veszélybe.

A Nyitra megyei erőviszonyok kapcsán Farkas Iván elmondta, megszűnt a kétpólusú világ, ami a szlovák koalíció és a MKP szembenállását jelentette, most az erőviszonyok megoszlanak, a kormánypártiak, a jobboldaliak, a függetlenek és a magyar képviselők között. Nehéz időszak várható a megyében, nem látni a stabilitást. Az MKP frakciója ebben a helyzetben ellenzékiként középen látja a helyét, és eseti megállapodásokat kötnek majd a déli járások ügyeinek érdekében.

Varga Péter: a hazai agrárium a kormánynak nem prioritás

A párt mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnöke szerint a hazai agrárium helyzete és az élelmiszeripar nem prioritás a kormány számára, azt mostohagyerekként kezeli. Döntéseivel tönkreteszi az ágazat versenyképességét – állapította meg Varga Péter, példaként a földalapú támogatást hozva, míg Szlovákiában 4 euró, addig Csehországban 35, Magyarországon 50, Ausztriában 110 euró a támogatás mértéke. Legalább ilyen súlyos a helyzet az élelmiszer-önellátás terén is, az ország 40 százalékban önellátó, miközben a kormány 650 millió euróval külföldi autótrösztöket támogat- fogalmazott az alelnök.

Varga Péter szerint ilyen helyzetben különösen fontos a magyarországi támogatás, mert ez bizonyos mértékben munkát teremethet, és ezzel lendületet adhat a vidéknek, és ezzel elősegítheti a felvidéki magyarság megmaradását.

Furik Csaba: van esély arra, hogy eredmények legyenek Kassa megyében

A megyei választásokon az MKP Kassa megyében elvesztette korábbi erejét, így az új megyei önkormányzati testületben már csak egy képviselővel van jelen. Furik Csaba értékelésében rámutatott, 12 év után idén hibának bizonyult, hogy támogatták a Smer megyeelnökjelöltjét, Richard Rašit, tehát rossz döntés volt, hogy nem önálló jelöltet indítottak. A jelenlegi erőviszonyok itt is megosztottak, kormánypártiak, jobboldaliak, és két független csoport között, ez nehézkessé teszi a tárgyalásokat. Furik Csaba az egyik független formációhoz csatlakozva, a függetlenként mandátumhoz jutott Nagy Györggyel és Anna Attilával közösen keresi a déli régiók jogérvényesítésének a lehetőségeit. Erre a képviselő lehetőséget is lát, mert úgy véli, Kassán soha nem a nemzetiségi kérdés volt a meghatározó, hanem a pragmatizmus. Eddigi eredmény, hogy papírra kerültek a déli járások számára prioritásként meghatározott kérdések, ez a dokumentum rögzíti az oktatásügy, és a kulturális intézmények támogatását, valamint a határon átnyúló együttműködés megerősítését.

A magyar kormány látja el a szlovák kormány feladatait

A párt vezetői egybehangzóan elmondták, a magyar kormányzat segítsége nélkül a felvidéki magyarság sokkal nehezebb helyzetben lenne. A magyar kormány ezekkel a támogatási rendszerekkel fenntartja a felvidéki magyar intézményrendszert, és ezáltal azokat a feladatokat látja el, amit a szlovák kormánynak kellene. A szlovák költségvetésből szűkösen mért támogatással nem az MKP-t bünteti a kormány, hanem a felvidéki magyar közösséget – hangsúlyozták a magyar párt vezetői.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »