Mentőöv a komáromi hajógyárnak: épül az Albertina hajószálló

Mentőöv a komáromi hajógyárnak: épül az Albertina hajószálló

A múlt század 90-es éveiben is még a térség legnagyobb munkaadójaként számon tartott komáromi hajógyár majdnem 4 ezer személyt foglalkoztatott, s évi 13-14 hajót gyártott. Túlélte a rendszerváltást, majd 1992-től állami tulajdonú részvénytársaságként működött. Csehszlovákia kettéválása után Szlovákia egyetlen hajógyárának számított, s miután több lépésben magánosították, főként a hitelszerzési gondok miatt elkerülhetetlenné váltak az ottani tömeges elbocsátások. Úgy tűnik, hogy a Magyar Királyi Folyami- és Tengerhajózási Részvénytársaság által 1898-ban alapított gyárban nem kell tovább kongatni a vészharangot, mert újabban hajószálló(k) építésébe kezdett.

Ha a már folyamatban levő munkálatokkal a tervek szerint végeznek, akkor 2021 júniusában elhagyhatja a komáromi hajógyárat az Albertina nevű, luxuskategóriába tartozó, folyami hotelhajó – számolt be elsőként az örömteli hírről a plus7dni.sk portál. A 110 méter hosszú, 11,5 méter széles úszóművet több ezer előre kivágott elemből közel ötven munkás úgy rakja össze, mint egy méretes kirakós játékot.

Ondrej Hano, a gyártási részleg vezetője szerint azonban a szükséges acéllemezek méretre vágása, összecsavarozása és hegesztése nagyon megterhelő munkának számít a téli zimankóban és nyári hőségben egyaránt nehezen elviselhető nyitott gyártócsarnokokban. Ráadásul a mindössze 60 centiméter magas zugokban is kifogástalan munkát kell végezniük az órákon át görnyedő dolgozóknak.

Az időszerű megrendelés egy Máltán bejegyzett, folyami kirándulóhajók üzemeltetésével és bérlésével foglalkozó részvénytársaságtól érkezett Komáromba. Azokon német utazási irodák ügyfeleit szállítja a cég, amely igazgatója a szlovákiai származású Ivan Sivák. Önmagáról elárulta, hogy miután nem került be az egyetemre, négy évig zongoristaként kereste a kenyerét az egyik vállalati hajón, majd egyre jobban felfelé ívelt a karrierje. Végül a munkáltatói az üzletfeleivé váltak. Mivel az európai folyókon is egyre keresettebbek és közkedveltebbek a hajószállók, amelyeken javarészt jómódú amerikai, kínai és német turisták utazgatnak, jól jövedelmezőnek bizonyul ez az üzletág. Bár a Komáromban épített Albertinának még csak az acélszerkezete kész, ám az azon tervezett utakat már a világhálón és katalógusokban is árusítják.

Két választása van annak, aki hajószállót akar üzemeltetni: vagy másodkézből vásárol vagy építtet magának egyet. Sivák úr a korábbi tapasztalatai alapján már inkább új hajókkal bővíti társaságuk állományát.

Hírdetés

„Új hajókat többnyire hollandiai hajógyáraktól lehet rendelni. A több mint 16 millió eurós árajánlatuk azonban nem tűnt túl attraktívnak. További lehetőségként kínálkozott az, hogy a hajó acélszerkezetét a szerbiai Kladovban gyártatjuk, majd átszállítjuk Hollandiába, ahol befejezik a munkálatokat“ – árulta el az üzletember. Szerencsére, eszébe jutott a komáromi hajógyár is, ahol tudomása szerint egykor nagyobb hajókat is gyártottak, de az utóbbi években csak kisebb úszóművek hagyták el a kikötőt. Majd annak igazgatóságával előbb kissé kimérten, majd egyre bizalmasabb hangnemben tárgyalni kezdett a számára szükséges acélszerkezet esetleges legyártásáról. Miután a két fél megállapodott egymással, a komáromiak nekifogtak a hajószerkezet elkészítésének, a hajótársaság pedig majd a saját elképzelései szerint végezteti el az utómunkálatokat.

Az is örvendetes, hogy a Máltára szakadt honfitársunk a munkálatokban közreműködő 38 alvállalkozó és beszállító kiválasztásánál is kulcsfontosságúnak tartotta: azok többsége szlovákiai cég legyen. Az úszómű tervei is komáromi tervezőirodában készültek, s annak enteriőrjét is hazai belsőépítészek álmodták meg. Miközben ekképp is a hazai gazdaság élénkítését tűzte ki célul, előfordult, hogy több itteni cég képviselői kételkedve hallgatták végig a hajószálló építésével kapcsolatos terveit, s az újabb jelentkezésekor már fel sem vették a telefonjukat…(!)

A szállodahajón az eddigi megszokott gyakorlattól eltérően az étterem az alsó szinten kap helyet, s emiatt a fedélzetre kerülő több utaskabinból a hagyományosnál nagyobb, francia ablakokon át majd jobb kilátás nyílik a tájra.

„A kinyithatatlan kis ablakokkal rendelkező szobákat annak ellenére egyre kevesebben keresik, hogy azok olcsóbbak“ – jegyezte meg Sivák úr, aki az utasokat az éttermi fogyasztásuk során sem akarja megfosztani a lenyűgöző látványtól, amit kamerák és képernyő segítségével varázsol utasközelbe. Ráadásul a felső szinten majd egy bár is nyitva tart.

Bízik abban, hogy a hajószálló prototípusa elsőként kapja meg a szlovák Állami Hajózási Felügyelet hitelesített tanúsítványát arról, hogy megfelel az ES-Trin 2019-es uniós normának. Azt követően pedig további két hasonló hajószálló építtetésével bíznák meg a komáromi hajógyárat. Remélhetőleg a méltatlan sorsra juttatott komáromi hajógyár az Albertinának köszönhetően ismét felkerül a méretes hajók európai gyártóinak térképére. Ehhez azonban arra is nagy szükség lenne, hogy a szakiskolákban újraindítsák a hegesztőképzést. A jövendő „szakikat“ ugyanis manapság csak tanfolyamokon képzik, megfosztva őket a hajóépítéshez szükséges minimális két évnyi szakmai gyakorlattól. Kérdés, hogy a kényelmes munkakörülményekre vágyó mai fiatalok közül hányan hajlandóak választani e sok nehézséggel párosuló szakmát. Talán ha anyagilag jobban motiválnák őket…


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »