Mennyit ad a kormány, és mi a különbség a globális felmelegedés és Földünk felmelegítése között? – megjelent a Magyar7 21. száma

Mennyit ad a kormány, és mi a különbség a globális felmelegedés és Földünk felmelegítése között? – megjelent a Magyar7 21. száma

Az ország lakosságának csaknem a fele úgy véli, nem érdemes tisztességesnek lenni – derült ki egy felmérésből, ami lapunk főmunkatársát, Kövesdi Károlyt is elgondolkodtatta.

Egyértelmű, hogy Novák Katalin olyan elnök lesz, aki nem retten meg a nehézségektől, így első külföldi útja Lengyelországba vezetett. Ennek hagyománya sincs, hiszen Áder János, Schmidt Pál és Sólyom László is Bécsben vizitelt először. A döntése azért is volt merész, mert Áder márciusi, a magyar–lengyel barátság napjára Lengyelországba tervezett útját végül is törölni kellett. A barátságunk ezer évig nem sérült, a lengyelek mindig társunk, szövetségeseink voltak, ám az orosz–ukrán háború különböző nézőpontjai ezt megtépázták”

– írja Molnár Judit főszerkesztő Nőerő című vezércikkében.

A kormány úgy akarja megoldani az infláció okozta társadalmi gondokat, hogy nem a sajátjából, hanem az önkormányzatok pénzéből adna. Eközben a rendőrségen és a bíróságokon „nagyüzem” volt a múlt héten is – írja heti politikai összefoglalójában Kocur László.

Ne hagyjuk, hogy Európa bevörösödjön a címe Hajtman Gábor külpolitikai jegyzetének, amely egy amerikai intézkedés nyomán született.

A floridai republikánus párti kormányzó olyan törvényjavaslatot írt alá, amelynek alapján kötelező lesz beilleszteni a floridai állami középiskolák tananyagába a kommunizmus áldozatainak emléknapját.

Ron DeSantis, Florida kormányzója hangsúlyozta, ezzel az a célja, hogy a gyerekek ismerkedjenek meg a kommunizmus veszélyével, s azzal, hogy hány millió emberáldozatot követelt a vörös rezsim világszerte.

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató azt állítja interjúnkban, hogy a klímaváltozás nem önmagában hat, hanem minden globális kihívást felerősít. De mi a különbség a globális felmelegedés és felmelegítés között? Miért baj, ha eltűnnek a korallzátonyok? Honnan tudjuk, hogy az emberiség tehető felelőssé a bolygó felmelegítéséért és miként állítható meg a folyamat? Ürge-Vorsatz Diánával, a CEU klímakutató professzorával és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi testületének (IPCC) magyar tagjával Pomichal Krisztián beszélgetett.

Ki mennyi pluszpénzt kaphat az elkövetkező hónapokban a kormány család- és időstámogatási programjának köszönhetően? Piac című rovatunkban részletesen bemutatjuk a kormány kompenzációs csomagját, annak kritikájával együtt. A tervezett intézkedéseket Szentandrási Tibor foglalta össze.

Amikor a szlovák politika azt sem tudja, fiú-e vagy lány, avagy mit jelent Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter rendelete a nemváltás lehetőségéről. Történt ugyanis, hogy az egészségügyi tárca áprilisban kiadott egy irányelvet, amely átírta a nemváltás folyamatára vonatkozó szabályokat. A korábbi jogszabály, amelyet még a nyolcvanas években alkottak meg, a minisztérium érvelése szerint már nem felelt meg a jelenlegi tudományos ismereteknek, ezért mindenképpen szükség volt a frissítésre, írja Kolek Zsolt.

Lapunk főmunkatársát, Kövesdi Károlyt elgondolkodtatta az a felmérés, amelyből kiderült, hogy az ország lakosságának csaknem a fele úgy véli, nem érdemes tisztességesnek lenni. A Focus közvélemény-kutató intézet által, az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány megbízásából végzett felmérés riasztó jelenségről rántja le a leplet. Az alapítvány szerint különösen az ad okot az aggodalomra, hogy főleg a fiatalabb korosztály véli úgy, csalni normális. Címe: A hely szelleme

Látszólag kényes, de lényegében mégis egyszerű problémával fordult a Magyar7 szerkesztőségéhez olvasónk, Márkus László. Levelének lényege, hogy gyermekük óvodai beíratása előtt szembesültek azzal, hogy falujuk magyar óvodájában dominánsabb a szlovák nyelv, mint a magyar. Somogyi Szilárd ellátogatott a levélíróhoz, a csallóköztárnoki óvodáról pedig megtudta, a szlovák óvodások száma valóban meghaladja a magyarokét. Kétnyelvű évzáró lesz a magyar oviban címmel foglalta össze tapasztalatait.

Van egy belső óra, amely ketyeg rendületlenül. Az ember 40 éves korában bátran gondolhatja azt, hogy talán még ugyanennyi hátravan, következik a lemez B oldala. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az emberek az első húsz évben aránylag stresszmentesen, egészségesen élnek, kevésbé használódnak el. Kivételt képeznek persze az önpusztítók. A következő húsz év már nem annyira jó, mert egzisztenciális gondok, családfenntartói kötelességek szívhatják el az energiánkat, és akkor már hajlamosak vagyunk jobban mellre szívni a társadalmi problémákat is (…)”.

Száraz Dénes jegyzetének címe: Az elcsent idő nyomában.

Hírdetés

Brassai Sámuel (1797 vagy 1800–1897) a magyar tudománytörténet talán legkülönösebb alakja volt. Szinte eposzi jelzőként tapadt a nevéhez az „utolsó erdélyi polihisztor” jellemzés, amivel arra utaltak, hogy számos tudományterületnek volt a művelője. Emellett több hangszeren kiválóan muzsikáló előadóként és az oktatásügy megreformálójaként is számontartották. Vele foglalkozik a Leporolt históriákban Lacza Tihamér.

Talpon maradni, megfiatalodni – ez a célja a fennállásának ötvenedik évfordulóját ünneplő Híd Vegyes Kar tagjainak. Ebből az alkalmából Somorja városa Pro Urbe-díjban részesítette a kórust, amelynek vezetőjét Németh Imre karnagyot Strieženec Alex kérdezte.

Múltunk rovatunkban Popély Gyula írását közöljük, amelynek címe: „Az országban az az úr, akinek kezében van a föld”. A csehszlovák földreform alapvetően magyarellenes volt, annak végrehajtói a gyakorlatban soha és sehol nem voltak tekintettel a helyi magyar lakosság érdekeire, sem a birtokosokéra, sem a szegényebb néprétegére. Az elérendő cél a következő volt: a magyar tulajdonosoktól elvett és parcellázott birtokokra szláv telepeseket kell hozni, hogy ezáltal minél jobban felhíguljon a tömbmagyarság településszerkezete.

Nagy-Miskó Ildikó írta a Tájaink vezető cikkét, amelynek címe: Művészeti nevelés hiányérzettel és pótmegoldásokkal.

Egyetértünk azokkal a pedagógusokkal és szülőkkel, akik keveslik iskoláinkban a művészeti tantárgyak heti óraszámát. Szó sincs arról, hogy „művészképzővé” akarnánk változtatni az oktatási intézményeket, hiszen mindannyian tudatosítjuk a reál tárgyak és a nyelvek oktatásának fontosságát. Hiszünk azonban a képzőművészeti és a zenei nevelés kreativitást fejlesztő erejében, a fantázia szárnyalásának jótékony hatásában a további ismeretek megszerzése során.“

Közös világban élünk, el kell fogadni az autizmust, írja Szomolai Andrea, de igaz az is, hogy sokan nem tudják, hogyan viszonyuljanak az autista emberekhez. Ezt szolgálta a nagyfödémesi Konrádko polgári társulás és a pozsonyi Carissimi nonprofit alap szervezésében tartott szakmai nap a galántai Pázmány Péter házban az Autizmus – egy önállóbb életért mottó jegyében. A szervezők szülőként maguk is érintettek ebben a különleges fejlődési rendellenességben, hiszen autista gyermeket, illetve fiatal felnőttet nevelnek.

A magyar közösségeket szolgálják azok az ingatlanok, amelyek a magyar kormány támogatásával jöttek létre Gömörben és Nógrádban. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár adta át őket, Ipolynyéken Czimbalmosné Molnár Éva, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidékért felelős főosztályvezetője jelenlétében adták át a Nemzeti Újrakezdés Emlékhelyét. Az átadások sorozata Gömörpéterfalán kezdődött, ahol a felújított épület egyben a Felföldi Dalia Iskola központja is lett. További részleteket olvashatnak Agócs Szvorák Emese beszámolójában.

Kalandor, terrorista vagy szabadságharcos? Filmre viszik Hancsovszky elfeledett történetét. Ennek érdekében közösségi gyűjtést indított a Fórum Kisebbségkutató Intézet, hogy új dokumentumfilmje forgatási költségeit részben fedezze. A film az ifjú Hancsovszky Béla történetét, az 1945-ös tornaljai robbantást és az azt körülölelő rejtélyes eseményeket mutatja be, írja Virsinszky Tamás.

Legfontosabb bástyáink egyike a múzeum, állítja L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, aki a múzeumok világnapja alkalmából tartott előadást Múzeum és kultúra címmel Kassán. A múzeumoknak missziójuk is van. A múltat kell úgy átadniuk a jelennek, a jelen generációknak, hogy abból ők jövőt tudjanak építeni – idézte az előadót Fábián Gergely.

Csúcsminőség profitért. Ezt ígéri a lassan kész Bory Kórház, amely nem messze a fel nem épült, ma már többnyire csak szellemkórházként emlegetett rázsochy kórház épületmaradványaitól épült. A 400 ágyas Bory Kórház lesz Pozsony első nagy magánkórháza, ahova máris lehet regisztrálni. Dunajszky Éva cikkéből megtudjuk, milyen minőségű ellátást ígérnek.

Kommunikációs zavarok Nagymegyeren. Már megint. Ezúttal amiatt alakult ki parázs vita a legutóbbi képviselőtestületi ülésen, hogy az évek óta jól működő beléptetési rendszert lecserélnék újra. A Nagymegyeri Szállásadók Szövetségének elnöke, Győry Károly arról számolt be a képviselőknek, hogy az új beléptetési rendszer bevezetésével kész tények elé állították őket, előtte senki nem egyeztetett velük. Az immár húsz éve használt rendszer azért is működött nagyon jól a város szempontjából, mert elősegítette az idegenforgalmi adó hatékony beszedését.

Még hogy keleten nincs semmi! Óváry Katalin és Horváth Dénes közreműködésével nagyon sok emlőműtéten átesett nő kap szívpárnát. Nagyon hasznos segédeszköz, amely szlovákiai elterjesztésével foglalkozik Molnár Gabriella. 

Kaszmán Zoltán ellátogatott Ipolynagyfalura, mert kiderült, a szlovákiai lakások napenergiával történő fűtésében országos viszonylatban a nagykürtösi járási Ipolynagyfalu jár az élen. A 28 lakásnak 28 önállóan működő, fűtőegységet, hőszivattyút és vízmelegítőt magában foglaló napelemes rendszere van; ezek semmilyen más külső hálózatra nincsenek rákötve. Az energiát tekintve a lakások önellátóak. Akik valóban odafigyelnek az energiagazdálkodásukra, havonta 40 eurónál nem fizetnek többet a villanyért.

Szitáló esőben állok a köbölkúti Ardea üdülőtelepen, nézem az üszkös feketeséget és beleborzongok. A Makovecz Imre tervezte különleges színpad, pár napja porig égett. A színpadot a világhírű építész, Makovecz Imre tervezte, formája kifeszített hatalmas íj, náddal borítva. 1996-ban, a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából adták át a nagyközönségnek. Ujjá akarják építeni a köbölkútiak, írja Bokor Klára.

Folytatjuk vetélkedőnket, címe Petőfi Pozsonyban (II.). Logopédusunk, Zupko Mária ezúttal a hadarás okairól, kezelésének lehetőségeiről írt. A Hazajáró rovatban a Magyar Tengermellék szépségeit mutatja be Kenyeres Oszkár.

Az Íz-lelőben Vass Laura a spékelt szarvascomb burgonyafánkkal és a bodzalé készítésének leírását közli. Vas Gyula tesztelte a Dacia Jogger TCe 100 LPG Comfort autót.

Kézilabda, Bajnokok Ligája, ez az idény is véget ér hamarosan. A nőknél dán, francia, norvég és magyar csapatok alkotják a Final Four mezőnyét, a Győri Audi ETO KC pedig ismét esélyes a győzelemre. A férfiaknál lengyel, német, spanyol és magyar alakulatok küzdenek majd a legjobb négy között, a Telekom Veszprém végső sikerére viszont kevesen fogadnának, írja Rajkovics György Final Fourban a Győr és a Veszprém című írásában.

Egy héten, sőt néhány napon belül két európai kupasorozat fináléjára is sor kerül a labdarúgásban. Szerdán megtudjuk, ki lesz a Konferencia Liga első győztese, szombaton pedig azt is, melyik nagycsapat örülhet egy újabb BL-trófeának. Ezekkel foglalkozik írásában Rajkovics Péter.

Lapunkban ezúttal is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt, a 21. szám hátlapján Tompa Mihály rimaszombati szobra látható.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »