Mennyire bízhatunk az oltóanyagokban?

Mennyire bízhatunk az oltóanyagokban?

A gyógyszeripart (a fegyvergyártás mellett) az egyik legjövedelmezőbb iparágnak tartják, ahol a legmagasabb a kutatás-fejlesztésre fordított beruházások értéke. A gyógyszeripar helyét a társadalomban jól példázza Szlovákia esete, ahol rekordmennyiségű gyógyszert fogyaszt a lakosság, miközben a legrosszabb egészségügyi mutatókkal rendelkezik az OECD országokon belülA kötelező oltásokat tekintve azonban más a helyzet.

 

Franciaországban országos vitát indított az egészségügyi minisztérium a vakcinák előnyeiről és kockázatairól, ezzel reagálva a szülők között egyre általánosabbá váló bizalmatlanságra.

 

A francia lakosság több mint 20 százaléka nem támogatja a vakcinázást, az elmúlt hét évben számuk megduplázódott. Sokak szerint a kormányzat nem kezelte megfelelően a 2009-2010-es, hisztérikus pánikot okozó sertésinfluenza-járványt, emiatt „a bizalom összeomlik“ – írja a Politico.eu.

 

A védőoltások számának csökkenése miatt természetesen mind a gyógyszeripari vállalatok mind az egészségügyi szervezetek megnyomták a vészcsengőt. Előbbiek a profit miatt aggódnak, utóbbiak szerint pedig a beoltott lakosság számának csökkenésével újra előretörhetnek olyan (már szinte elfeledett) betegségek, mint a kanyaró vagy a rubeola.

 

Káros adalékok az oltóanyagban

 

A kialakult vakcina-ellenesség okai között szerepel az is, hogy az orvosok nem mindig adnak megfelelő felvilágosítást a szérumokkal kapcsolatban. A vakcinák az immunreakció elősegítése érdekében gyakran tartalmaznak adalékokat (pl. alumíniumot), amelyek viszont növelik egyes betegségek kialakulásának kockázatát.

 

A világ legnagyobb gyógyszergyártóinak éves bevétele milliárd dollárban. Forrás: Statista.com

 

Egy francia rákkutató, Henri Joyeux azzal került a címlapokra, hogy kétségbe vonta a méhnyakrák kialakulásáért felelős papillomavírus elleni tömeges oltási kampány szükségességét, szerinte ugyanis a lányok és fiúk bizonyos kor feletti beoltása helyett csak a veszélyeztetett lakosságot kéne immunizálni.

 

A kutató saját elmondása szerint nem ellenzi a vakcinák használatát, de szemben a gyógyszeripari lobbikkal, nem tartja szükségesnek a vakcinák válogatás nélküli beadását.

 

Egy hírhedt és később visszavont brit tanulmány szerint a vakcinák és az autizmus kialakulása között kimutatható összefüggés állhat fenn. Korábban jelentek meg publikációk az oltóanyagok és az autoimmunbetegségek (például a szklerózis multiplex és a Guillain-Barré-szindróma) kapcsolatáról. Tehát nem minden ok nélkül kaptak nagyobb figyelmet a gyógyszeripari cégeket kritizálók.

 

Az érem másik oldalát Thomas Breuer, a GlaxoSmithKline Vaccines intézet főorvosa világította meg, aki elmondta, hogy a legfőbb probléma, hogy az emberek mindennapjaik során nem találkoznak gyermekbénulással, amit szintén egy vakcinának köszönhetősen sikerült visszaszorítani. „Mivel a betegség nem látható többé, az emberek önelégültekké válnak. Nem vakcina-ellenességről van szó, csupán nincsenek többé a betegségek a köztudatban“.

 

A világ legnagyobb vakcina gyártóinak eladási adatai 2012-ben, darabszámban. A vakcinagyártásba évente 26 milliárd dollárt ölnek, ami a gyógyszeripari fejlesztések mindössze 2-3 százaléka. Forrás: Global-summit.com

 

Jó biznisz volt a sertésinfluenza

 

Mikor 2009-2010-ben a sertésinfluenza járvány kapcsán bevezették a globális egészségügyi vészhelyzetet, a gyógyszeripari cégek gyors tempóban piacra dobták a vakcinát, a kormányok pedig rohantak megvenni az oltóanyagokat. A 63 millió lakosú Franciaországban például 94 millió adagot rendeltek meg eredetileg, de mikor kiderült, hogy a járvány feleannyira sem veszélyes, mint azt várták, felére csökkentették a rendelés értékét (47 millió adag).

 

Végül a sertésinfluenza ellen Franciaországban kevesebb mint 6 millió embert oltottak be, köztük a kamerák előtt pózoló egészségügyi minisztert. A felesleges adagok raktáron maradtak, az országos kampány és az oltások együttes költségei pedig meghaladták a 600 millió eurót.

 

 

Az EHESP Közegészségügyi Oktatási Intézet szociológus-előadója, Jocelyn Raude úgy nyilatkozott az akkori körülményekről: „Volt egy olyan érzésem, hogy a kormányok túlreagáltak egy sima szezonális influenzajárványt. Aztán napvilágot láttak az egymásnak tejesen ellentmondó nyilatkozatok az egészségügyi intézmények és a gyógyszeripari cégek részéről“.

 

A sertésinfluenza miatt kialakult hisztéria jól jött a gyógyszergyártóknak. Sokszáz milliós üzletté nőtte ki magát a vakcinagyártás. Forrás: abcnewspoint.com

 

A szülők mellékhatások nélküli oltóanyagot szeretnének

 

A szülők nem ellenzik az oltásokat, de kétségbe vonják azok szükségességét, ezért leginkább csak a törvény által előírt minimumra korlátozzák gyermekük immunizálását. A Jeyoeux által indított petíciót, miszerint Franciaországban térjenek vissza az alumínium-mentes oltóanyagok használatára, már több mint 1 000 000 írták alá.

 

Nálunk nem hódít az eszeveszett vakcinázás

 

A kötelező védőoltások tekintetében Szlovákia ugyan a legjobbak között szerepel, de az influenza elleni immunizálás a felnőttek körében az egyik legalacsonyabb mértékű az OECD adatai szerint. Ez azt jelzi, hogy a lakosság legnagyobb része bizalmatlan vagy érdektelen a nem kötelező oltásokkal kapcsolatban.

 

A kötelező vakcinázást az állam szabályozza. A gyermekek beoltatásának elutasítása vagy elmulasztása nálunk büntetőjogi esetnek minősül, 6-tól 24 hónapig terjedői szabadságvesztéssel is büntethetik, súlyosbító körülmények esetén 1-5 évnyi börtönbüntetést is kilátásba helyezhet a bíróság.

 

A Sloboda o očkovaní (Az Oltás Szabadság) nevű szervezet állásfoglalásában az olvasható, hogy a vakcinák közvetlen veszélyt jelenthetnek a beoltott személy egészségére, és hogy a 16 hónapos gyermek esetében a tetanusz betegségének lefolyása kisebb kockázattal jár, mint a vakcina beadása, leginkább az oltóanyagban lévő nagy mennyiségű alumínium miatt.

 

Pedig a gyermekek beoltásában Szlovákia élen járó az OECD országai között. Még Németországot is beelőzzük az egy évesnél fiatalabb, beoltott gyermekek arányát illetően. A V4-ek többi tagja mindenestre megelőz minket a ranglistán, az eltérések mértéke elenyésző.

 

Forrás: OECD

 

Nyilván a védőoltásoknak köszönhetően sikerült drámaian visszaszorítani a gyermekbénulást, és más, sok áldozatot követelő betegséget. Egyesek szerint azonban a gyermekbénulás visszaszorítása esetében statisztikai trükkhöz is folyamodtak, például Németországban, ahol a védőoltás megjelenésétől csak azt tekintik gyermekbénulásnak, amelynél legalább 60 napig áll fenn a bénulás.

 

Egyelőre a szülő döntése, a kötelezőkön kívül mely oltóanyagokat hajlandó beadatni gyermekeinek. Ugyanakkor agy a felelősség a körzeti és gyerekorvosokon, akinek nagy szerepe van a tájékoztatásban és a kockázatok megfelelő ismertetésében.

 

Körkép.sk, Politico.eu

Nyitókép: economist.com


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »