Mennyibe került eddig a felsővisnyói autópálya-alagút, és elkészül-e valaha?

Mennyibe került eddig a felsővisnyói autópálya-alagút, és elkészül-e valaha?

Ha autópályaépítés került szóba, az utóbbi időkben a legtöbbször a Zsolna megyei, felsővisnyói alagút került szóba. A 30 kilométeres, 491 millió eurós projektből ugyanis a kivitelező olasz-szlovák konzorcium januárban neves egyszerűséggel kiugrott.

A konzorcium ugyanis késett az alvállalkozók kifizetésével, akik a Váhostav botrányhoz hasonló eredménytől tartva ultimátumot adtak a cégnek: kérik a pénzüket, vagy nem dolgoznak tovább.

A D1-es autópálya felsővisnyói szakaszának projektje 1998-ban indult útnak, még Vladimír Mečiar miniszterelnöksége alatt. Azóta is építik. A legutóbbi ígéretek szerint 2022-ben került volna átadásra, a fent vázolt körülmények miatt azonban kétséges, hogy tartható a határidő.

Döcögős volt már az elején is

A geológiai felmérések is jócskán elhúzódtak, 1998-tól öt éven keresztül csak a feltáró mérésekkel foglalkoztak. Az alapkőletételre csak 2009-ben került sor, akkor Robert Fico (Smer) akkori kormányfő kocogtatta meg ünnepélyesen a sziklát. Öt évvel később a procedúrát Ján Počiatek akkori közlekedési miniszter megismételte. A kivitelezés feltűnő lassúsága nagyrészt annak volt köszönhető, hogy az állam nem talált elég anyagi forrást a projekt finanszírozására.

Fico első kormánya még PPP projektként hirdette meg a szakasz megépítését, az alagúttal együtt 30 kilométeres autópálya teljes költsége 4,2 milliárd euró lett volna, a kivitelező pedig kezdetben a Hochtief volt. A PPP projekt keretében az állam 30 év alatt évi 277 millió eurót fizetett volna ki, a végösszeg így 8,5 milliárd euróra rúgott. Az állam kifizetéseit később 6,6 milliárd mérsékelték.

2010-ben, a Radičová-kormány közlekedési minisztere, Ján Figeľ a PPP projektet leállította, mert túlárazottnak tartotta, amiért a Smert tette felelőssé.

Különös versenypályázat

Hírdetés

A kisvisnyói alagút megépítésének költségét eredetileg 800 millió euróra becsülték fel. Voltak konzorciumok, amelyek ennek a harmadáért megépítették volna, de kizárták őket a tenderből, „irreális ajánlatuk” miatt.

A Skanska vállalat először a vészkijáró utak miatt került ki a befutók köréből, de a cég panaszt tett, és a Közbeszerzési Hivatal utasítására visszakerült a versenybe. Végül azonban a Nemzeti Autópálya Ügynökség elkaszálta kartellgyanú miatt.

A versenypályázatot 2014-bena Dúha és a Salini Impegrilo olasz-szlovák konzorcium nyerte meg, amely 420 millió euróért volt hajlandó megépíteni a 7,5 kilométeres alagutat. A történet azonban tovább bonyolódott, mert a terveket többször megváltoztatták, amivel a költségek is változtak, a kivitelezőnek pedig egy idő után fogalma sem volt, egészen pontosan milyen tendert is nyert el.

A 30 kilométeres autópálya építése 2014-ben kezdődött, egy évvel később pedig az alagút építéséhez is hozzáláttak. Tavaly augusztusig kellett várni az alagút egyik irányban történő átfúrására, szeptemberben a másik irányban is átértek a túloldalra.

Ahogy az lenni szokott: nem férnek bele sem a költségekbe, sem az időbe

Az eredeti tervek szerint 2019 év végéig kellett volna befejezni az egész szakaszt, ám a kivitelező a kedvezőtlen geológiai körülményekre hivatkozva halasztást kért és kapott 2022-ig, de ha addig sem sikerül átadni a szakaszt a forgalomnak, Szlovákiának vissza kell fizetnie a kivitelezésre kapott uniós forrásokat. A munkálatok tempójával így sem Peter Pellegrini kormányfő, sem Érsek Árpád közlekedési miniszter nem volt elégedett.

Megfenyegették a kivitelezőt, ha nem tartja az ütemtervet, elveszik tőle a projektet. A gond az, hogy egy új versenypályázat kiírása még nagyobb idővesztést jelentene, mert a kivitelezőváltást és az azzal járó válságtervet a Közbeszerzési Hivatallal és az Európai Bizottsággal is el kellett volna fogadtatni. Az első tervek óta jelentősen megdrágult projekt 491 millió eurós költségéből 368 milliót uniós forrásokból finanszíroz az állam, és a lehívható összegnek csak a felét használták el.

A kivitelező és a minisztérium egymást vádolja a szerződések és a fizetési ütemezések be nem tartásával és az olasz vállalat ötvenmilliós perkövetelése a minisztériummal szemben is csak olaj volt a tűzre. Hogy lesz-e szakítás a két fél között, február végén dől el. A peres ügyekkel nemzetközi bizottság foglalkozik.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »