Menekülő vandálok által elásott római ezüst dénárokra bukkant egy lengyel gazda

Menekülő vandálok által elásott római ezüst dénárokra bukkant egy lengyel gazda

Hatalmas kincsre, pontosan 1753 darab római ezüstpénzre bukkant nemrégiben egy gazda Délkelet-Lengyelországban. Mariusz Dyl agancskeresési akciója váratlan fordulatot vett, amikor egy Cichobórz nevezetű falu közelében elterülő mezőn ráakadt a páratlan ókori kincsre.

Dyl, amit tudott, a helyszínen összegyűjtött, és felfedezéséről azonnal tájékoztatta az ukrán határhoz közel fekvő Hrubieszów város múzeumát. A régészek hamar a helyszínre siettek és a munkálatok során további 137 ezüstdénárt ástak ki a földből, nagyjából száz méterre attól az első helyszíntől. A dénárok között nyolc ezüstbevonatú bronz szegecset is találtak, amelyek a régészek szerint a dénárok tárolására használt, bőr vagy faládát tartották össze. 

A szakértők szerint a tekintélyes összegű pénzérméket a gótok elől menekülő vandálok hagyhatták hátra. A pénzérmék egyébként római ezüstdénárok, amelyek Nerva (Kr. u. 96-98), illetve Septimius Severus római császárok (Kr. u. 193-211) idejéből származnak. Ez arra utal, hogy a pénzérméket a második század végén, illetve a harmadik század elején rejthették a föld alá. A több mint 5,5 kilogramm súlyú dénárok Lublin tartomány eddigi legnagyobb római leletének számítanak, de lengyelországi szinten is a legjelentősebbek között vannak.

Abban az időben, amikor ezek a pénzérmék forgalomban voltak, Hrubieszów környékét még a vandálok lakták. A keleti germán nép Kr. u. első század végén szövetséget kötött Rómával a környező ellenséges germán törzsek ellenében. Tacitus római történetíró  által „Lugiinak” nevezett vandálok a következő század második felében azonban már más germán népekkel vállvetve harcoltak a korábbi szövetséges Róma ellen a markomann háborúk folyamán. Az évszázad utolsó két évtizedében viszont újra fordult a kocka, és megint a „rokonok”, azaz a délre nyomuló gótok sanyargatták őket, nyugat felé űzve a vandálokat.

Hírdetés

A lublini régióban feltárt leletek, arról tanúskodnak, hogy ebben az időszakban az erőszak és az állandó harc uralta a mai Délkelet-Lengyelország vidékét. A régészek számos vandál temetőt tártak fel. Az elesett harcosok sírjaiban pedig számos esetben az elhunyt hadfi rituálisan tönkretett fegyverére leltek a régészek.

Andrzej Kozlowski, a lublini Maria Curie-Sklodowska Egyetem Régészeti Intézetének szakértője szerint az elásott ezüst dénárok a vandálok utolsó, kétségbeesett ellenállásáról tanúskodnak. Kozlowski úgy véli, hogy a vandáloknak már menekülniük kellett, ezért a kincseket sebtében ásták el. A föld alá rejtett ezüst érmék viszont olyan nagy összeget képviseltek, hogy Kozlowski úgy véli, a vandálok ezzel elvesztették a gótok elleni háború folytatásához szükséges pénzügyi forrásukat.

„Nem tudtak visszajönni a pénzért, így nem tudtak katonákat toborozni sem. Ez magyarázhatja, hogy a gótok viszonylag békés úton vonták ellenőrzésük alá az egész térséget és Ukrajnát.” A most feltárt kincs igen nagy értéket képviselt még a gazdaságilag fejlett városokban is, nem beszélve a birodalom peremvidékéről, ahol ez az összeg jóval többet érhetett.

Az ezüst dénárokat jelenleg a Varsói Egyetemen szakértői vizsgálják. Mivel a dénárok száma jelentős, így a vizsgálatuk legalább egy évig fog majd tartani. A kutatás lezárultával a Hrubieszów Múzeumban fogják majd kiállítani őket.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »