Egyre közelednek a 2022-es országgyűlési választások, és teljesen egyértelmű, hogy erre, illetve egy esetleges kormányváltás következményeire is gőzerővel készülnek Orbán Viktorék. Ennek egyik jele az a 26 (huszonhat!) törvénymódosítót magában foglaló salátatörvény, amely többek között
Amúgy az ellenzéki pártoknak állított „csapda” a szokásos: a fenti módosítások mellé olyan javaslatokat is besorolnak, amelyek amúgy támogathatóak, illetve semmilyen kapcsolatban nem állnak Polt Péter bebetonozásával. Például ebben a csomagban van benne az is, hogy az igazságügyi alkalmazottak és a bírák számára is biztosíthatóvá váljon a jubileumi jutalom 45 év szolgálati idő után, de éppenséggel a közjegyzői tevékenység gyakorlati problémáira is választ keresnek a paragrafusokban.
Az ellenzék képviselők ennek megfelelően nem is tudták támogatni a Varga Judit által beterjesztett salátatörvényt – jellemző, azt nem az igazságügyi miniszter, hanem államtitkára, Völner Pál vitte a plenáris ülés elé.
Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka is társadalmilag elfogadhatatlannak nevezte Polt Péter leváltásának kétharmadhoz kötését, miközben hangsúlyozta, a törvénycsomag számos elemével egyetért.
A jobbikos politikus felszólalásában kitért arra is, hogy
a rendszerváltás óta eltelt 31 évnek a felében Polt Péter volt a legfőbb ügyész és az ő nevéhez kötődik, hogy az európai korrupciós listák középmezőnyéből visszacsúsztunk az utolsó helyre.
Szerinte Polt Péter munkássága abban mérhető, hogy a közvagyon átcsoportosítása megtörtént a miniszterelnök környezetébe, és kialakult egy réteg, aki havonta 53-54 ezerből él, és egy olyan, aki tízmilliárdokat keres. Gyüre Csaba szerint azzal, hogy a legfőbb ügyész eltávolítását akadályoznák, azt akarják elérni, hogy a felelősségre vonás elmaradjon. Ezért van szükség ahhoz, hogy el lehessen mozdítani Polt Pétert – magyarázta a jobbikos.
Az MSZP-s Harangozó Tamás azt emelte ki, hogy azt a Kozma Ákos ombudsmannt is kétharmados védelemben részesítené a kormányoldal, aki a Pegasus-botrány során nem mert kiállni a nyilvánosság és az országgyűlési képviselők elé. A DK-s Sebián-Petrovszki László pedig arra figyelmeztetett, hogy Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának frissen kinevezett elnöke,
Bíró Marcell ciklusokon átívelve felügyelheti majd egy másik parlament előtt lévő törvénycsomag elfogadásával az Orbán-család számára milliárdos bevételt jelentő bányászatot,
miközben Varga Judit javaslata értelmében, a Hatóság elnökét az államfő nevezi ki a miniszterelnök javaslatára. Mivel Áder János utódát cinikus módon még a választások előtt nevezné meg a Fidesz, elég könnyen felrémlik a fideszes mélyállam szerkezete.
A kormánypárti narratíva hiábavalóságát leginkább Vejkey Imre ábrázolta: a KDNP-s politikus szerint Polt Péter megbízatásának megszűntetését kétharmados parlamenti többséghez kötni pusztán egy eddig is létező alkotmányos jogszabály pontosítása, mert szerinte ha a megválasztáshoz kétharmad kell, akkor a leváltáshoz is kétharmadra legyen szükség. Arra nyilvánvaló módon nem tudott mit mondani, hogy ezt miért pont most, a számukra kétséges kimenetelű országgyűlési választások előtt kellett a Parlament elé terjeszteni.
A legegyszerűbb így is Völner Pál volt, az államtitkár azzal zárta le a vitát, hogy ’14-ben és ’18-ban is hallott hasonlókat az ellenzéktől a Parlamentben, „elkezdődött a kampány” – tette hozzá.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
