Ha a világ leggazdagabb embereire gondolunk, olyan nevek jutnak eszünkbe, mint Bill Gates, Jeff Bezos vagy Elon Musk. Néha tehát hajlamosak lehetünk elfelejteni, hogy az ipari forradalom előtt is voltak bőven „milliárdosok”, akik elképesztő, időnként szinte hihetetlen vagyonokkal rendelkeztek.
Egy összesítésből kiderül az is, mekkora lehetett valójában Salamon király kincse vagy mekkora vagyont halmozott föl Dzsingisz kán – írja az Origo.
Ha az ipari forradalmak előtti történelmet nézzük, sokszor igen nehéz pontosan körülírni az egyes magánszemélyek vagyonait.
Nemcsak a vagyon pontos nagyságának megállapítása a probléma, hanem a vagyon eredete is.
Augustus Caesar vagy Seng-Cung kínai császár egész birodalmakat irányítottak, míg az olyan üzletemberek, mint Jakob Fugger vagy Cosimo de Medici, inkább a háttérből mozgatták a szálakat.
A Visual Capitalist megpróbálta felderíteni az ipari forradalom előtt élt leggazdagabb magánszemélyeket, de néhány dolgot fontos előre hangsúlyozni az összeállítás kapcsán. Egyrészt a vagyon pontos megbecsülése gyakran rendkívül nehéz, mert az sokhoz a földhöz kapcsolódott. Az uralkodók esetében tehát a becslés semmiképp sem lehet pontos, hiszen ehhez meg kellene állapítani például, hogy mégis mennyit értek a földek Ázsia jelentős részén, mondjuk 1219-ben – ez pedig gyakorlatilag lehetetlen feladat.
Másrészt a régmúltból gyakran nincsenek vagy nem maradtak fenn pontos feljegyzések a vagyonokról.
Gyakran csak legendákra vagy szóbeli emlékekre lehet támaszkodni – mint például Salamon király esetében. Vagyis ezeknek az embereknek a vagyonát meg lehet próbálni átültetni mai számokra – és ez kétségkívül érdekes kísérlet –, de semmiképpen sem mondható tudományosan pontos eredménynek.
További nehézség, hogy a mai összegre történő átszámolás során nagyon nem mindegy, pontosan milyen átváltást alkalmazunk. A római köztársaság idején élt üzletember, Marcus Lucinius Crassus vagyona például a csúcson 200 millió szeszterciusz volt. Ez átszámolva ma jelenthet 200 millió dollárt is, de akár 169,8 milliárd(!) dollárt is, attól függően, hogyan számolunk. A két összeg között pedig hatalmas különbség van.
Az alábbi összesítés tehát mindenképpen érdekes, de a teljesen hiteles adatok híján és a módszertani problémák miatt nem tudományos igényű. Mindenesetre izgalmas látni, nagyjából milyen, kétségtelenül csillagászati vagyonok fölött rendelkeztek egyesek a régmúltban.
Salamon király (uralkodott: Kr.e. 970-Kr.e. 931)
A Biblia szerint Salamon király a hatalmas vagyonáról és a bölcsességéről volt híres. Egyes becslések szerint a vagyona (mai értéken) elérhette a 2200 milliárd dollárt. Ez nagyjából az USA egy évnyi GDP-jének tizede.
A fennmaradt a források arra utalnak, hogy Salamon uralkodásának 39 évében összesen 25 tonna aranyat kapott az alattvalóitól – valószínűleg innen ered a „Salamon király kincsére” vonatkozó legenda is. Ez az aranymennyiség önmagában több mint 40 milliárd dollár értéket jelentett.
Mindazonáltal Salamon vagyonának jelentős része nem az aranyból, hanem az üzleti tevékenységből, a kereskedelemből, és az Arábiából, illetve Levantéból származó járadékokból állt össze. A legendák szerint a trónja tiszta aranyból készült, de még a zsámolya is színarany volt.
Marcus Lucinius Crassus (Kr.e. 115-Kr.e. 53)
A római üzletembert korában a birodalom leggazdagabb embereként tartották számon, akinek a nettó vagyona vetekedett a római államkincstár teljes méretével. Mint korábban említettük, a vagyonának mai összegre történő átszámolása nem könnyű feladat, de egyes kalkulációk szerint ez megközelíthette akár a 170 milliárd dollárt is.
Később Caesar (már Pontifex Maximusként) komoly adókedvezményekkel hálálta meg neki a támogatást.
A beszámolók szerint Crassus legalább 7,4 millió uncia arannyal rendelkezett, de emellett egy egészen furcsa, és tisztességesnek finoman szólva sem mondható tevékenységben is érdekelt volt.
Augustus Caesar (Kr.e. 63-Kr.u. 14)
Augustus volt az első olyan római császár, aki egyszerre tudhatta irányítása alatt az ismert világ legfontosabb területeit, ráadásul igen hatalmas személyes vagyonnal is rendelkezett. A becslés szerint az összesített vagyona (mai árfolyamon) elérhette akár a 4600 milliárd dollárt is.
A császár vagyona akkor tetőzött, amikor személyes tulajdonának számított Egyiptom teljes területe.
II. Baszileiosz (958-1025)
A Makedón-dinasztiához tartozó II. Baszileiosz bizánci császár a Bizánci Birodalom egyik legnagyobb uralkodója és hadvezére volt, akinek időszakát aranykorként tartották számon a birodalom történetében.
Baszileiosz beleszületett az uralkodásba, de személyesen terjesztette ki a Bizánci Birodalmat.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
