Méhek után „hallgatózhatnak“ kertünk virágai

Méhek után „hallgatózhatnak“ kertünk virágai

Az Avatar 2009-es megjelenése után a moziból kifele jövet, még mindig az élmény hatása alatt, talán többünknek eszébe jutott, hogy milyen lenne egy olyan különleges bolygón élnünk, mint a Pandora. Az újabb és újabb tudományos felfedezések azonban nap mint nap bizonyítják, hogy nem kell feltétlenül a sci-fi-k világában keresgélnünk a nemrég még elképzelhetetlennek hitt természeti jelenségeket.

A Tel Aviv-i Egyetem kutatóinak hála pedig egy újabb ilyen apró csodával ismerkedhetünk meg. Kísérleteik ugyanis arra engednek következtetni, hogy kertünk virágai képesek lehetnek a körülöttük tüsténkedő méhek szárnycsapásainak „meghallásására”.

A kutatók a nevében is különleges, sárga színben pompázó növény, a ligetszépe nektárjának cukortartalmát vizsgálták különböző frekvenciájú hangok lejátszása során. Amikor pedig a méhek szárnyverdesésével megegyező frekvenciájú hangot játszottak le, a virágok nektárjának cukortartalma mindössze 3 perc leforgása alatt 20 százalékkal növekedett és bizony méh legyen a talpán, aki ellen tud állni ennek a hívogatóan édes nedűnek.

Édesszájú nektárgyűjtők

Az, hogy a méhek milyen „édesszájúak” már régóta ismerjük. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint egy francia méhész 2014-es esete, amikor meglepetten látta, hogy méhei kék színű mézet készítettek. A turpisságra hamar fény derült, ugyanis a kaptárlakók ezer és ezer virág végiglátogatásánál lényegesen könnyebnek találták a közeli Mars hulladékfeldolgozó üzem külső konténereiben tárolt M&M’s cukorkák színes cukorköpenyét elhordani.

A feldolgozóüzem nem sokkal később megoldotta a problémát és többé nem tárolnak kültéren ilyen jellegű ételmaradékot, de azóta is több hasonló eset röppent fel a világ különböző helyein. Nem nehéz belátni tehát, hogy a növények nektárjuk cukortartalmának növelésével több beporzó rovart tudnak magukhoz csalogatni, és így sikeresebb lehet a beporzásuk.

Virágok mint antennák

Ha pedig azon gondolkodnánk, hogyan képes érzékelni a növény a körülötte döngicsélő méheket, akkor talán a laikusoknak is szembetűnhet a virágok parabola antennára emlékeztető alakja. A kutatók pedig pont ezekhez hasonló szerepet tulajdonítanak a virágok által formált tölcséreknek.

A kísérlet során ugyanis a méhek közelségére a szirmok is rezegni kezdtek, s valószínűsíthető, hogy így érzékelni tudták jelenlétüket. Az olyan háttérzajokat, mint a szél azonban képesek voltak kiszűrni. Ilyenkor nem növekedett a nektár cukortartalma sem. A továbbiakban felvetődhet a kérdés, hogy a különféle virágok sziromelrendezése és hossza vajon milyen fő frekvencián rezonál, és ez kapcsolatba hozható-e a beporzó rovarok szárnymozgása által kibocsájtott hangrezgésekkel.

Hírdetés

A feltevés mindenesetre egyáltalán nem elképzelhetetlen, hiszen a beporzó rovarok és a virágos növények már hosszú ideje egy evolúciós csónakban eveznek. S mivel a növények helyet változtatni nem képesek, minden olyan lehetőséget ki kell használniuk, amellyel érzékelhetik a környezetük változását és reagálni tudnak arra.

Végül pedig talán búcsúzzunk nagy költőnk, Petőfi Sándor Virágok című versével, és mosolyogva gondoljunk arra, hogy mi mindezt már 1847 áprilisában tudtuk.

„Leűlök a virág mellé,

És elbeszélgetek vele.

Szerelmet is vallok neki,

S megkérdem: engem szeret-e?

Nem szól, de úgy hiszem, hogy ért,

Hogy érti jól szavaimat. –

Siromra, hogyha meghalok,

Ültessetek virágokat…„

Kováč Barnabáš


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »