Megvan, mikor lehet döntés az olimpiáról

Megvan, mikor lehet döntés az olimpiáról

A nyári tokiói olimpia elhalasztását sürgető egyre nagyobb nyomásban Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke lehetséges forgatókönyvekkel foglalkozik.

A kanadai CBC tévécsatorna egy NOB-hoz közeli forrásra hivatkozva azt közölte, hogy a világszervezet április közepéig adott magának határidőt, hogy döntsön az esetleges halasztásról.

Később a NOB végrehajtó bizottsága közölte, hogy

a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) négy héten belül döntést hoz a tokiói játékok sorsáról.

Ebben az időszakban a koronavírus-járvány miatt számításba veszi a seregszemle esetleges elhalasztását is.

Thomas Bach, a világszervezet elnöke ugyanakkor közölte, az olimpia törlése nincs napirenden.

“Az emberéletek mindennél fontosabbak, az olimpiarendezésnél is. Reméljük, hogy az olimpiai láng lesz a fény a sötét alagút végén, amelyen most átmegyünk anélkül, hogy tudnánk, milyen hosszú lesz” – tette hozzá a német sportdiplomata.

Két nehéz döntés közül választani

Hírdetés

Thomas Bach a koronavírus-járvány terjedése ellenére egyelőre kitart a játékok július 24-i rajtja mellett, ugyanakkor a háttérben vizsgálja egy esetleges halasztás következményeit és a lehetséges új időpontokat.

“Csak akkor lehet felelősségteljesen cselekedni, ha megbízható és egyértelmű alapokat biztosítunk a döntésekhez” – hangsúlyozta Bach a német SWR rádióadónak adott interjújában.

A jövő nyár nagy része foglalt,

többek között akkor rendezik a világjárvány miatt egy évvel későbbre tolt labdarúgó Európa-bajnokságot június 11. és július 11. között, akkor lesz az úszó-vb Fukuokában július 16. és augusztus 1. között, az atlétikai világbajnokság Eugene-ban augusztus 6-tól 15-ig, ezért csak 2021 késő nyarán vagy őszén lehetne az olimpia, esetleg 2022 nyarán.

Az is biztos – írja a dpa német hírügynökség -, hogy soha nem látott, monumentális döntés lenne, ha a tokiói olimpiát nem a kiírt időpontban tartanák, hiszen

ötkarikás játékokat még egyszer sem kellett halasztani, míg törlésekre is csak világháborúk alatt volt példa.

Eleddig ötször: az első világháború miatt nem bonyolították le a nyári olimpiát 1916-ban Berlinben, majd a második világháború miatt 1940-ban Tokióban és 1944-ben Londonban, továbbá nem került sor a téli olimpiára 1940-ben Cortina d’Ampezzóban és 1944-ben Szapporóban sem.

Napról napra egyre több szervezet, sportági szövetség és sportoló kéri azt, hogy halasszák el a tokiói olimpiát, mert sok helyen nem lehet edzeni, utazni, a járvány pedig tovább terjed világszerte. Bach korábbi véleménye szerint a lemondás 11 ezer sportoló álmát törné össze, és egy ilyen lemondás a legkevésbé tisztességes megoldás lenne. Hozzátette: a NOB rendkívül összetett szervezet, amelyben csak akkor tudnak felelősségteljes döntéseket meghozni, ha megbízható és egyértelmű alapinformációkkal rendelkeznek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »