Megugrott a lakossági hitelek iránti kereslet

Több forintalapú lakáshitelről és személyi kölcsönről írtak alá szerződést a háztartások 2017 első három negyedévében, mint az elmúlt év egészében, miközben e két hiteltípus súlya folyamatosan emelkedik az új kihelyezéseken belül – derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból. A jegybank adatai szerint az idei első kilenc hónapban 472,9 milliárd forint értékben vettek fel új forintlakáshitelt a lakossági és önálló vállalkozó ügyfelek Magyarországon, miközben 2016 egészében 468,3 milliárdnyit. Az idei első kilenc havi új szerződésmennyiség csaknem 35 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi 350,7 milliárdhoz képest.

Fotós: Kallus György

A fogyasztási hiteleknél is megközelítette a tavalyi egész évit az új szerződések első három negyedévi összege: az MNB által kimutatott 326,2 milliárd forintos új állomány mindössze 16 milliárddal kevesebb a teljes 2016-osnál, az egy évvel korábbinál pedig majdnem pontosan egyharmaddal több. A fogyasztási hiteleken belül viszont kiugróan nőttek a személyi kölcsönök: ezekből január eleje és szeptember vége között 228,2 milliárd forintnyit vettek fel a háztartások, ami majdnem 20 milliárd forinttal több a 2016 egészére vonatkozóan kimutatottnál, amellett, hogy az egy évvel korábbi mennyiségnek csaknem a másfélszerese.

A többi fogyasztásihitel-kategóriánál viszont már korántsem ilyen látványos a növekedés. A jegybank adatai szerint például a szabad felhasználású jelzáloghitelekből csak 29,4 milliárd forintnyit vettek fel a háztartások 2017 első kilenc hónapjában, ami még az egy évvel korábbi mennyiséget is mindössze 6,6 százalékkal haladja meg. Áruvásárlási hitelekből pedig – a szezonálisan kiigazított adatok szerint, és csak a legfeljebb egyéves kamatperiódusú hiteleket figyelembe véve – mindössze 11,7 milliárd forint értékben helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók 2017 első kilenc hónapjában, ami 19,3 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Ezek hátterében az állhat, hogy a személyi kölcsönök kedvező kamatai miatt egyre szélesebb azoknak a hitelcéloknak a köre, amelyekhez ezt a terméket választják az ügyfelek, hiszen egyébként is viszonylag könnyen és nagy összegben hozzáférhető, ingatlanfedezet nélkül igényelhető konstrukcióról van szó.

A lakáshitelek és a személyi kölcsönök piacán tapasztalható élénkülés nyomán e két konstrukció súlya is folyamatosan emelkedik az új szerződéseken belül. A lakossági és önálló vállalkozói hitelszerződéseknél – a folyószámlahiteleket nem számítva – az első kilenc hónapban már megközelítette a 74 százalékot e két termék súlya, miközben egy évvel korábban még a 70 százalékot sem érte el. Ezen belül a lakáshitelek az új szerződéseknek nagyjából a felét adták 2017 első három negyedévében, a személyi hitelek részesedése 24 százalék volt.

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »