Megtalálhatták a világ legrégebbi aranytárgyát

Megtalálhatták a világ legrégebbi aranytárgyát

Európa, sőt talán az egész világ legrégibb aranytárgyát találhatták meg bolgár régészek egy dél-bulgáriai prehisztorikus településen, Pazardzsik város közelében.  Az apró aranyékszert két hete találták egy kis ház maradványai között.

A mindössze 4 milliméteres és 0,15 gramm súlyú arany láncszem időszámításunk előtt 4500-4600-ból származhat, és így körülbelül 200 évvel lehet idősebb az 1972-ben felfedezett várnai aranykincsnél, amely az eddig talált legrégebbi feldolgozott arany. A parányi karika pontos korát tudományosan még nem határozták meg, de Javor Bojadzsiev, a Bolgár Tudományos Akadémia régészprofesszora azt mondta, nincs kétsége afelől, hogy régebbi a várnai aranynál. Az apró aranyékszert két hete találták egy kis ház maradványai között a Madarak városának is nevezett régészeti lelőhelyen. A történelem előtti település a középső kalkolit korszakból származik, vagyis régebbi a késő kalkolit kori várnai nekropolisznál, ahol a híres aranykincset találták.

Bojadzsiev úgy véli, hogy az aranytárgy a fémolvasztás korának kezdetén készülhetett a junacitei lelőhelyen, amely szerinte Európa legrégibb városi települése. Szerinte a Madarak városát egy “magasan civilizált” nép lakta, amely időszámításunk előtt 6000 körül vándorolt be Anatóliából, a mai Törökország területéről. A 2,8 méter magas fal övezte településből eddig 10-12 hektárnyit tártak fel, márpedig az ókori Mezopotámia területén az első városi civilizációt kutató régészek városnak tartanak minden, 0,7-0,8 hektárnál nagyobb települést – mutatott rá a bolgár professzor a Reutersnak nyilatkozva.

A “városban” több mint 150 kerámia madárfigurát találtak, ami arra utal, hogy az egykori lakosok vallásos tisztelettel övezték a madarakat. A települést i. e. 4100 körül rombolták le északkeleti irányból érkező ellenséges lovas törzsek. A régészek azt ígérik, hogy a parányi aranytárgyat a tudományos kormeghatározás után a nagyközönség is megtekintheti a pazardzsiki történeti múzeumban.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »