Megoldatlan probléma az iskolakerülés

Megoldatlan probléma az iskolakerülés

Bár összességében tovább csökkent azoknak a diákoknak a száma, akiknek a családjától meg kellett vonni a családi pótlékot, mert a tanévben ötven óránál többet hiányoztak az iskolából, a lapunk által megszerzett számok azt mutatják, hogy egyáltalán nem oldódott meg az iskolakerülés problémája. A hátrányos helyzetű vidékeken ráadásul továbbra is gyermekek tömegei hagyják el végzettség nélkül az iskolát. A Magyar Nemzet által az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) kikért friss adatokból kiderül, hogy kizárólag a középfokú oktatási intézményekben csökkent a hiányzók száma, az általános iskolákban nem. Sőt az alapfokú oktatásban évről évre egyre több iskolakerülőt regisztrálnak, különösen az olyan térségekben, ahol sok a hátrányos helyzetű gyermek.

Az általános iskolákban romlott a helyzet

Tény, hogy az utóbbi években javulnak a hiányzási mutatók, ám a kormányzat évek óta csak összesített adatokat közöl, arról nem ejt szót, hogy sajnos nem minden iskolatípust ért el a pozitív tendencia. A lapunk által közérdekűadat-igényléssel kikényszerített, iskolatípus szerinti statisztikából ugyanis az derül ki, hogy míg a 2012/2013-as tanévben még csupán 5165 általános iskolás gyermektől kellett megvonni a családi pótlékot ötven órát meghaladó igazolatlan hiányzás miatt, egy esztendővel később már 5659-től. A 2014/2015-ös tanévben pedig tovább súlyosbodott a helyzet, ekkor ugyanis 5920 főre nőtt azoknak az általános iskolás diákoknak a száma, akiknek családjától megvonták a pótlékot.

A legfrissebb, 2015/2016-ra vonatkozó adatok pedig még ennél is rosszabbak: az utolsó lezárt tanévben már 5996 általános iskolás gyermek családját büntették pénzmegvonással. Négy év alatt tehát – a családi pótlék megvonásának lehetővé tétele ellenére – 15 százalékkal nőtt az alapfokú intézménybe járó iskolakerülők száma, vagyis a kormányzati kommunikációval ellentétben az általános iskolákban nem javult, hanem romlott a helyzet.

  MN-grafika  

Ismeretes, a kormány 2011-ben kötötte rendszeres iskolába járáshoz a pótlék folyósítását.

Először csak felfüggesztették a támogatás kifizetését, vagyis a család három hónapon át nem jutott hozzá a pénzhez, ám ha ez idő alatt a gyermek rendszeresen járt iskolába, visszamenőleg megkapták az ellátást. 2012 szeptembere óta a pótlék folyósítását már nem felfüggeszteni, hanem szüneteltetni kell mulasztás esetén. Ez azt jelenti, hogy az elvont összeg a folyósítás újbóli megindítása után sem jár, és a szünetelés időtartama alatt természetben sem lehet támogatást adni.

A hetedikesek és a nyolcadikosok kerülik az iskolát

A legtöbb gyermek 7. és 8. osztályban lóg, és ezeken az évfolyamokon egyre rosszabb a helyzet: a nyáron befejezett tanévben a 7. osztályosoknál például 20 százalékkal több gyermektől kellett megvonni a családi pótlékot, mint négy éve. Megyénként is hatalmas a különbség: az általános iskolások hiányzásait tekintve toronymagasan vezet Borsod-Abaúj-Zemplén megye (1181 fő), a második és a harmadik helyen álló Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Budapest a nyomába sem ér: Szabolcsban 649 gyermektől, a fővárosban 636-tól vonták meg a családi pótlékot. Az ország ebből a szempontból is kettészakadt: Északkelet-Magyarországon rendkívül magas, és folyamatosan nő a hiányzási ráta, miközben a fejlettebb, magasabb foglalkoztatási és képzettségi mutatókkal bíró Nyugat-Magyarországon szinte nincsenek is iskolakerülők. A legjobb eredményt elérő Vas megyében alig 55 gyermektől vonták meg az iskoláztatási támogatást az előző tanévben, vagyis közel 11-szeres a különbség a borsodi és a vasi adatok között.

Az is tény ugyanakkor, hogy az összesített adatok évről évre jobbak, a középiskolákban ugyanis jelentősen visszaesett az 50 óránál többet igazolatlanul hiányzók száma. Az Emmi legfrissebb adatai szerint a 2015/2016-os tanévben már csak 10 852 gyermek hiányzott igazolatlanul 50 óránál többet az alap- és a középfokú intézményekből összesen, míg négy évvel korábban (2012/2013-as tanév) még 18 543, vagyis négy év alatt nagyjából 40 százalékos csökkenést regisztráltak. Tehát az általános iskolai helyzet romlásával egy időben csaknem a felére apadt a középiskolás iskolakerülők száma, azon belül is éppen a korábban legproblematikusabb szakiskolákban (tavaly ősztől: szakközépiskolák), illetve szakközépiskolákban (tavaly ősztől: szakgimnáziumok) mérhető a legnagyobb arányú javulás. A szakiskolákban négy év alatt kevesebb mint a harmadára (9801-ről 3179-re) csökkent az iskolakerülő diákok száma, míg a szakközépiskolákban a felére.

A lemorzsolódás javítja a statisztikát

Első ránézésre érthetetlen az alap- és a középfokú oktatásban végbemenő ellentétes folyamat, ahogy az sem világos, hogyan lehetséges, hogy az egyikben hatékony módszer az iskolakerülés ellen a családi pótlék megvonása, a másikban pedig nem. A valóságban azonban arról van szó, hogy a középiskolákban sem ez az intézkedés hozott áttörést, hanem a tankötelezettség 18-ról 16 évre történő leszállítása. Ennek 2012-es bevezetésével ugyanis a kormány lehetővé tette, hogy az iskolák megszabaduljanak a problémás gyermekektől, vagy a diák maga hagyja el végzettség nélkül az iskolarendszert.

Ha a szakmunkásképzőkben és a szakközépiskolákban megvizsgáljuk évfolyamonként is a hiányzásokat, kiderül, hogy 2012 óta ezekből az intézményekből a legtöbben 9. és 10. osztályban hiányoznak, vagyis akkor, amikor a diákok még tankötelesek. A felsőbb évfolyamokban aztán jelentősen visszaesik a hiányzók száma, aminek az oka feltehetően nem a diákok hirtelen javulása, hanem az, hogy a problematikus gyermekek jelentős része 16. életévének betöltése után vagy önszántából, vagy az iskola fellépésére abbahagyja a tanulást, és végzettség nélkül lép ki az iskolarendszerből. A friss adatok ezt tökéletesen alátámasztják: míg a tavalyi tanévben a szakiskolák 9. évfolyamán 2275 gyermek hiányzott sokat igazolatlanul, addig a 11.-esek közül már csak 183 diák – ami a négy esztendővel korábbi, ugyanezen az évfolyamon mért létszámnak alig a tizede.

Az óvodakerülés is pénzmegvonással jár

A kormány egyébként már nemcsak az iskola-, de az óvodakerülést is pénzmegvonással szankcionálja. Itt még nincsenek összehasonlító adatok, hiszen a szankció csak 2016. január 1-jétől él, a hároméves kortól kötelező óvodába járást ugyanis csak 2015 szeptemberében vezette be a kormány. A jogszabály szerint akkor kell szüneteltetni a családi pótlék folyósítását, ha az óvodás gyermek igazolatlan hiányzása eléri a 20 napot. Az Emmi adatai azt mutatják, 2016 első hat hónapjában összesen 146 óvodás esetében kellett az igazolatlan hiányzások miatt ehhez az intézkedéshez nyúlni, a legtöbbször tavaly márciusban és májusban függesztették fel a pótlék folyósítását. A legtöbb óvodás családja ellen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Jász-Nagykun-Szolnok megyében jártak el (20, illetve 21 fő).

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 12.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »