Egyéves kényszerszünet után újra összeült Budapesten az Országgyűlés épületében a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). A plenáris ülésén felszólalt Forró Krisztián, a Szövetség frissen megválasztott elnöke is. Beszédében kitért a szlovák diplomácia kifogására is a Magyarországról jövő támogatásokat illetően. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy újra kellene gondolni a szlovák-magyar vegyesbizottságok működését.
Sokan gondolják úgy, hogy ezeket a kormányközi bizottságokat ad hoc akkor hívják életre, amikor a két ország kapcsolatrendszerében valamilyen területen probléma merül fel. Szó sincs róla, mert folyamatosan létező (de nem biztos, hogy működőképes), állandó jellegű bizottságokról van szó, amelyek munkáját magyar és szlovák társelnökök irányítják. Hozzájuk kerülhetnek át a megvitandó vitás ügyek. Ilyenkor legtöbbször beindul egy végtelenségbe nyúló tárgyalássorozat, amelynek folyamatáról a nyilvánosság szinte semmit sem tud meg, esetleg csak azt, hogy összeültek, tárgyaltak és megegyeztek abban, hogy folytatni fogják a tárgyalásokat. Tevékenységük hatékonyságát illetően joggal merülhetnek fel bizonyos fenntartások, sokak szerint kissé gittegyletszerűen működnek.
Mikor és milyen céllal jöttek létre ezek a vegyes bizottságok?
Az eredeti elképzelés szerint a szlovák-magyar kapcsolatokat az 1995-ben aláírt, jószomszédságról és baráti együttműködésről szóló szerződés alapján a különböző kormányközi vegyes bizottságok felügyelik, fejlesztik. 1998-ban 11 ilyen bizottság jött létre, többek között kisebbségi ügyekkel, művelődéssel, tudománnyal, sporttal, iskolaüggyel, kultúrával, médiával, közlekedéssel, katonai és biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó magyar-szlovák vegyes bizottság.
2004-ben a bizottságok száma 12-re bővült, hogy határon átívelő együttműködés keretén belül javítsák az önkormányzatok és a közigazgatási szervek munkáját. 2015-ben Fico kormányzása alatt például Ivan Korčokot, a külügyminisztérium akkori államtitkárát, jelenlegi külügyminisztert nevezték ki az európai és euroatlanti integrációval foglalkozó szlovák-magyar vegyes bizottság szlovák társelnökévé.
A vegyes bizottságok működése
A bizottsági ülésekre az alapszerződés értelmében évente legalább egy alkalommal kellene sort keríteni felváltva hol az egyik, hol a másik országban, az elfogadott határozatok pedig ajánlásokként kellene szolgálniuk mindkét ország kormánya számára. A feltételes mód azért indokolt mindkét esetben, mert a bizottsági ülések rendszerességében, és az elfogadott ajánlások kormányrendeletekben való megjelenésében is felmerülnek hiányosságok.
Magyarországot illetően az elfogadott és aláírt jegyzőkönyvek a belső jog részévé válnak: a kormány elé terjesztésük után kormányhatározat formájában válnak jogilag kötelező érvényűvé. Szlovák viszonylatban ez nem működik ugyanilyen gyakorlati formában. Az eltérő érdekek miatt már a felek közötti konszenzus megtalálása is sok esetben nehézséget okoz, ami akadályozza az ülések jegyzőkönyveinek jóváhagyását. A konszenzust gátló külső és belső tényezőkről viszont a szélesebb nyilvánosság nem minden esetben értesül.
A vegyesbizottságok hatékonysága
A vegyesbizottságok eredményességét mindig nagyban befolyásolja a két ország közötti politikai légkör milyensége is. A vegyesbizottságok jövőbeli munkáját illetően Kalmár Ferenc András miniszteri biztos, magyarországi társelnök szerint javulást lehetne elérni azzal, ha a kisebbségek kollektív jogainak kérdésköréről is egyeztetés folyna. A kollektív jogok elismerése nélkül ugyanis az államok integrációs célkitűzései asszimilációhoz vezetnek. Amennyiben a nemzeti kisebbségek nem gyakorolhatják közösségi jogaikat, nagy esély van erre. A miniszteri biztos szerint a vegyesbizottságok munkáján túl más csatornákon is folytatni kell a kétoldalú kapcsolatok javítását. Ilyen lehetne a multilaterális intézményekben való közös magyar-szlovák fellépés a kisebbségek jogainak biztosítása érdekében, illetve a már működő V4 keretében is lehetőség lenne új, közös célok megfogalmazására, nemcsak gazdasági, hanem kisebbségi együttműködés keretében is.
Forró Krisztián, a Szövetség elnöke szerint is újra kellene gondolni a vegyesbizottságok működési rendjét, mert amíg az ott született ajánlások a magyar részről megjelennek a kormányrendeletekben, addig a szlovák részről megmaradnak az ajánlások szintjén.
Márpedig a vegyesbizottságok egyik fő feladata, hogy a két ország közötti esetlegesen felmerülő konfliktusokat kezelje, tompítsa. Adott esetben a magyarországi támogatásokkal szemben támasztott szlovák elszámolási igényt, valamint a magyarországi állami földvásárlást illetően.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
