Megnéztük a román tételeket a nyolcadikos magyar diákok képességfelmérõ vizsgáján

Megnéztük a román tételeket a nyolcadikos magyar diákok képességfelmérõ vizsgáján

Először kaptak külön tételt a magyar diákok a román nyelv és irodalom vizsgán: olyan szövegeket, feladatokat, amelyek az új tanterv és tankönyvek alapján készültek. Arról már szót ejtettünk, hogy a tanárok közül néhányan túl nehéznek találták a mintatételeket, ezért is vártuk kíváncsian hogy melyikre esik a választás. A 4-ik variánst kapták a diákok, amelyben egy ismeretterjesztő és egy irodalmi szöveget kellett elemezniük.

A Máramaros megyei Felsőbányán található Kék tóról szóló szöveg első olvasásra aránylag könnyűnek tűnt, a tó vizének színváltozásairól van szó benne, ami nehézséget okozhatott a megértésben az, hogy két kémiai vegyületnek is a neve szerepel az egyik mondatban: a vasszulfát, illetve a melanterit neve. Ezek a tudományos kifejezések, lehet, hogy bekavartak egy kicsit az izguló gyerekeknek, de remélhetőleg nem okoztak túl nagy problémát.

Az irodalmi szöveg egy klasszikus román ifjúsági szerzőnek, Constantin Chirițanak a Cireșarii regényéből volt egy rövid, átdolgozott részlet, azonban az átdolgozás ellenére is tele volt olyan kicsit vagy archaikusnak vagy túl irodalminak számító, nem a hétköznapi szóhasználatra jellemző kifejezésekkel, melyeket aztán a szöveg alján meg is magyaráztak egy röviden (cișmea, precocitate, intrus, recreație).

A szövegértésre rákérdező feladatok eléggé egyszerűnek tűnnek egy adott pontig, amikor azonban el kell rugaszkodni magától a szövegtől, és szabad fogalmazást kérnek egy megemlített ténnyel kapcsolatban – azaz hogy miért fontos tudni egy térképet leolvasni – akkor ott már nehézségekbe ütközhettek a diákok, ugyanis itt érvelni kellett, szabadon. Nemcsak egy ilyen feladat volt, hanem mindkét szöveghez kapcsolódóan kaptak egy-egy szabad fogalmazást. A Kék tó kapcsán például arról kellett írniuk, hogy a közösség számára miért fontos egy-egy helyi érték megőrzése, népszerűsítése.

Hírdetés

A legmagasabb pontszámot, 14-et, Victornak, az irodalmi szöveg főhősének a jellemzésére kaphatják a diákok, amiben természetesen a szöveg felhasználásával kellett egyrészt motiválni a véleményt, másrészt bizonyos mondatok kommentálásával, elemzésével kifejteni, hogy mirt jutottak arra a következtetésre, amelyet leírtak, harmadrészt pedig egy olyan jellemvonást kellett kiemelni, amely általános emberi értéket is jelképez, és ezt is természetesen motiválni kellett. A szöveg hosszát minimum 70 szóban állapították meg.

Ami feltűnt, hogy meglepően kevés nyelvtan volt a tételekben, egyetlen feladatot volt elég durva ilyen szempontból: a kék tóhoz kötődő szöveg alapján egy olyan figyelmeztetőt kellett megfogalmazniuk a vizsgázóknak, amelyben szerepeljen legalább egy kötőmódban (conjunctiv) levő ige, illetve egy valódi melléknév. Ez egyébként egy nyolc pontos feladat volt, a szabad fogalmazásokért 6-6 pont járt, az egyszerűbb kérdésekért 2, illetve 4 pontot kaphattak a diákok.

A feladatok nem voltak nehezek, de gondot okozhattak a székelyföldi diákok számára

A székelyföldi diákoknál nem lesznek nagy jegyek – mutatott rá Cserei Gyöngyvér, a Nagy Mózes Elméleti Líceum romántanára.

A kézdivásárhelyi romántanárnő szerint a nyolcadikosok új tanterv szerint összeállított román nyelv és irodalom tételei könnyebbek voltak ugyan a próbavizsgáknál, azonban volt 2-3 olyan feladat, amelyek nehéznek bizonyulhattak. A tesztek pedig mivel szövegértelmezést kértek számon, ezért nagy problémát jelenthettek azok a diákok számára, akik e téren gyengébben teljesítenek. Mivel Székelyföldön a román nyelvet kevesen beszélik napi szinten a diákok körében, és van ahol csak a románóra alkalmával használják, a nyolcadikosok közül így a székelyföldi diákok esetében Cserei Gyöngyvér nagy jegyekre nem számít.

A romántanárnő szerint egyébként a román és a magyar nyolcadikosok román vizsgatételei 2-3 feladatot leszámítva strukturálisan ugyanazokat kérték számon, mindössze a szövegek voltak különbözőek. Amiért már Cserei Gyöngyvérrel készült gyakorlótételeket kiértékelő beszélgetésünkkor feltette a költői kérdést, hogy akkor valójában beszélhetünk-e kisebbségi magyar diákok oktatásáról (a beszélgetés ITT tekinthető meg).


Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »