Megmérettetett iskolaigazgatók

Megmérettetett iskolaigazgatók

Országos vitát váltott ki, hogy az iskolaigazgatók között szeretne rendet vágni a szakértői kormány szakminisztere. Bármi legyen az indítéka, az intézkedés nagyon is időszerű kérdés. Noha azonnal felzendült az ellenzők kórusa, ha a törvényhozás nem vétózza meg, idén október második felétől csak az lehet iskolaigazgató, aki sikerrel veszi a kiírt versenyvizsgát.

Már nyolc éve annak, hogy csak egy-egy évre nevezik ki az intézményvezetőket a romániai iskolákban, pedig ha valahol fontos a hosszú távú cél megfogalmazása, a több évre tervezés, majd a következetes végrehajtás és az állandóság, az a szakterület egyértelműen a közoktatás. Erdélyi magyar részről imitt-amott vitatják a kisebbségi szervezetek beleszólási jogát a jelentkezésbe, ugyanis a kisebbségek nyelvén (is) tanító iskolákba csak a nyelvet ismerők jelentkezhetnek, amit nemcsak iratokkal kell igazolniuk, hanem csatolniuk kell a parlamenti képviseletet ellátó kisebbségi szervezet ajánlását is. Ezt a depolitizálás szándékával (is) szervezett versenyvizsga átpolitizálásaként is lehet értékelni. Vitatható, hogy miért kell a magyar tannyelvű iskolák igazgatói székébe jutáshoz az RMDSZ ajánlása. Politikai szervezet ugyanis sem szakmai, sem nyelvismereti igazolást nem hivatott kibocsátani.

A vállalatvezetők kiválasztási módszerével döntenek

Az igazgatók és aligazgatók versenyvizsgájának meghirdetésekor a jelentkezési feltételeket már megszabták, és ha a parlament nem rondít a szándékokba, akkor a jelentkezők október 12-én megírják a vizsgadolgozatukat. Az viszont csak dolgozat nem lesz, mert a vizsgáztató totóztatni fog. A vezetői készségeket, képességeket és iskolavezetési tudást feltáró kérdésekre válaszlehetőségek között kell majd válogatniuk a jelölteknek. Ezt a módszert régóta alkalmazzák a vállalatvezetők kiválasztásánál, és most a román közoktatás vezetői megtalálásához is bevetik.

A versenyvizsgán három próbát kell kiállniuk a jelentkezőknek, egyenként 50 pontért, és ha legalább 35-öt teljesítenek mindenikből, akkor befuthatnak, ha nincs náluk több pontot elért jelentkező a megpályázott székre. Az írásbeli, a szakmai önéletrajz, illetve interjú alapján értékelik a jelölt vezetői célkitűzéseit a megpályázott intézmény élén. A vizsgáztató bizottság egy tanfelügyelőből, a megpályázott iskola vezetősége által kijelölt két pedagógusból, és a községi/városi tanács két képviselőjéből áll. A vízválasztó az írásbeli lesz, de az interjún fognak érvényesülni a politikai szempontok. A vizsgákon audió-videó felvétel készül, amit 4 évig archiválnak.

A 2008 óta ki nem írt iskolaigazgatói versenyvizsga módszertanának tervezete 2005 óta nyilvános (http://tinyurl.com/hagjump), és augusztusban találkozott utoljára a véglegesítő bizottság. Aki nem jelentkezik a vizsgára, az nem lehet iskolaigazgató. Aki most igazgató, az jelentkezhet. Vagy nyer, vagy veszít. Ha nyer, akkor kinevezik négy évre, ha veszít vagy nem jelentkezik vizsgára, akkor a tanfelügyelőség a téli vakációban mást nevez ki helyette ideiglenes igazgatónak. A miniszter törvénymódosítási javaslatot fog beterjeszteni, amelynek értelmében korlátozni fogják az igazgatói mandátumok számát, és – az egyetemekhez hasonlóan – várhatóan legfennebb 8 évig lehet valaki ugyanannak a közoktatási intézménynek a vezetője.

Huszonötezer szakértői oklevél

Csak olyanok jelentkezhetnek a vizsgára, akiknek van iskolaigazgatási szakértői oklevelük. Az országos nyilvántartásból (http://tinyurl.com/zqya695) kiderül, hogy eddig 25 046 ilyen oklevelet bocsátott ki a minisztérium – 2012-ben 15 312-en, 2013-ban 3810-en, 2014-ben 2022-en, 2015-ben 2666-an és 2016-ban 1236-an szerezték meg a minősítést. A szakértőkből 1004-nek doktori, 19 599-nek I., és 4443-nak II. pedagógusi fokozata van. A szakértők szakmai megoszlását grafikonunk tükrözi.

Nem egyszerű kihámozni a szakértők szakmai megoszlását a minisztérium adatbázisából, mert elég következetlen az egyes szakmák megnevezése. A romántanár megnevezést például több mint 15 féleképpen töltötték föl, ezért a betűrendes sorban más-más helyen vannak az érintettek. Ráadásul 1507 szakértőnél szakmájához csak annyi van feltüntetve, hogy tanár. Meglepően kevés, mindössze 31 a szakértők között a magyartanár.

Érdekes lehet a magyarázata annak, hogy az igazgatói és aligazgatói állásokra miért jut 3,8 szakértő Vâlcea, Botoşani, Mehedinţi, Argeş és 3,6 Gorj, Bá­kó és Máramaros megyében, de csak 2,5 Arad, 2,4 Ilfov és Kolozs, 2,3 Vaslui, Temes és Szeben, 2,2 Brassó és Tulcea, valamint 2 Iaşi, Kovászna és Maros megyékben. Az országos átlag 2,8.

Egyenetlen iskolai eloszlás

A versenyvizsgára az állásokat a megyei tanfelügyelőségek hirdették meg: összesen 6443 igazgatóit és 2485 aligazgatóit. Közben a minisztérium szeptember 20-ai sajtótájékoztatóján (http://tinyurl.com/hjqdov9) közölt számok ettől kissé eltérnek: 6 545 igazgató és 2 502 aligazgató kerestetik.

Az igazgatók intézménytípusonkénti megoszlását táblázatunk mutatja.

Az intézménytípusok és a szakértők számát látva feltűnően sok az 5475 óvónő és tanító a meghirdetett 762 óvodához és 34 elemi iskolai igazgatói álláshoz képest. A megyék adataiból kiderül, hogy Neamţ az egyetlen olyan megye, ahol nincs óvodaigazgató, Bákóban csak egy, Vâlceaban kettő, és gyermeklétszám-arányosan Brassó megyében van a legtöbb (49), Bukarestben (126), Kolozsban (41) és Szebenben (27) ennél kevesebb. Mindez arra utal, hogy országosan eltérő az óvodáknak az iskolák alárendeltségébe történő utalása.

A középfokú iskolák Giurgiu (163), Suceava (158) és Vaslui (146) megyékben a legzsúfoltabbak, míg a legkevesebb diák a krassó-szörényi (64), a Hargita és Kolozs (63) megyei középiskolákban van. Létrehozásukkor a középiskolák közül kiemelt szerepet szántak a főgimnáziumoknak. Ezek országos eloszlása is erősen egyenetlen. Bukarestben 52, Bákó megyében 22, Kolozs, Brassó, Suceava és Hunyad megyékben 20, míg Ialomiţa, Giurgiu és Kovászna kettővel és Ilfov csak egy ilyennel rendelkezik.

Lehangolóan kevés (36) a szakiskola Romániában, és csak 14 megyében működik ez az oktatási forma. A legtöbb Iaşiban (9), Ialomiţában (6) és Doljban (4) van.

Országosan egy-egy igazgatóra 0,39 aligazgató jut a közoktatásban, aminek igen nagy a szórása, hiszen Giurgiu megyében 0,11, Szilágyban 0,21 ez az arány, míg Bukarestben 0,51, Kovásznában 0,53, Biharban és Marosban 0,56 és Hunyadban 0,65. Ugyan hogyan történhet ez meg egy ennyire központosított államban? Az országos átlag 0,39.

Érdekes a közoktatási vezetők és a diáklétszám közötti kapcsolat is. Ezt a 2016-ban végzett nyolcadikosok és a meghirdetett igazgatói állások számának összehasonlításával érzékeltetem. 11 nyolcadikosra jut egy vezető Krassó-Szörény megyében, 12-re Kovásznában, 12,5-re Brăilaban, 12,6-ra Szatmárban és 12,8-re Szebenben, míg Neamţban 21,6 nyolcadikosa van egy-egy igazgatónak vagy aligazgatónak, 21,7 Ilfovban, 22,9 Giurgiuban, 23 Suceavaban és 23,4 Botoşaniban. Az országos átlag 16,6.

Minden elérhető világhálón

Tele van a világháló a vizsga ellenzőinek érveivel, köztük a bibliográfiát kifogásolókkal. Ugyan mi lehet a gondjuk a közoktatási szakértőknek azzal, hogy ismerni kell a 2011-ben megjelent közoktatási törvényt (http://tinyurl.com/jpykwkm), a 2006 óta érvényes oktatási minőségbiztosítási törvényt (http://tinyurl.com/gulbswy), a 2015 óta érvényes tanfelügyeleti szabályzatot (http://tinyurl.com/zgqsppy), a 2015 januárja óta érvényes iskolai működési keretszabályzatot (http://tinyurl.com/gvexyfu), a 2014 óta érvényes iskolai vezetőtanácsi működési szabályzatot (http://tinyurl.com/gwe57fz és http://tinyurl.com/jzcyy4k), Hattie, J. 2014-ben és Bush, T. 2015-ben kiadott iskolavezetési könyvét (http://tinyurl.com/h75bpkm illetve http://tinyurl.com/h2p6wts), és Apostu, O. 2015-ös romániai közoktatás-elemző tanulmányát (http://tinyurl.com/jj5a5nq)?

Lesznek tehát igazgatói versenyvizsgák, és megújul a romániai közoktatás vezetői testülete. Vagy sem. Versenyezni ugyanis csak közoktatási intézményvezetési szakértők jelentkezhetnek, akiknek 61 százaléka 2012 óta rendelkezik ezzel a minősítéssel.

Nagy István
A szerző Arad megyei pedagógus

erdelyinaplo.ro


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »