Meglepő indoklás a Századvég-ügyben

Hivatalos úton nem férhet hozzá bizonyos közérdekű adatokhoz a Magyar Nemzet – ez a lényege a Fővárosi Főügyészség egyik napokban meghozott döntésének. Lapunk a kormányközeli Századvégtől csaknem négymilliárd forintért megrendelt szakpolitikai tanulmányokat szerette volna megismerni, ám ez egy kúriai döntés ellenére sem sikerült.

Még februárban fordultunk a Miniszterelnökséghez, hogy lapunknak is adják ki azokat a dokumentumokat, amelyeket a VS.hu volt újságírójának hároméves pereskedés utáni bírósági döntés eredményeként adtak ki. A Kúria tavaly novemberben határozott úgy, hogy a Századvég-tanulmányok közérdekűnek minősülnek, így ki kell őket adni Joó Hajnalkának. A Kúria döntése után Lázár János kancelláriaminiszter is megígérte egy kormányinfón, hogy az iratokat a többi érdeklődő újságírónak is hozzáférhetővé teszik. Ez végül nem így történt, a Miniszterelnökség ugyanis kérésünk ellenére sem adta át a több tízezer oldalnyi anyagot. Arra hivatkoztak, hogy a Kúria ítélete csak az újságíróra vonatkozott.

Ez viszont jogilag aligha állja meg a helyét, hiszen bárki is igényeljen közérdekű adatokat, azokat rendelkezésre kell bocsátani. Ezért közérdekű adattal való visszaélés miatt feljelentést tettünk ismeretlen tettes ellen, a nyomozást azonban április 7-én megszüntették. A döntés miatt szerkesztőségünk panasszal élt az illetékes ügyészségen, amit nemrégiben meglepő indoklással utasítottak el. Arra hivatkoztak, hogy a Magyar Nemzet büntetőjogi értelemben nem minősül sértettnek, így a feljelentés elutasítása miatt nem élhet panasszal. Ugyanakkor lapunk nem a feljelentés elutasítása, hanem a nyomozás megszüntetése miatt fordult az ügyészséghez, ami viszont nem szerepel kizáró okként a hivatkozott paragrafusban.

A döntést jegyző ügyész azt is megállapította, a nyomozás megszüntetése „megalapozottan és törvényesen” történt. Miután a határozat szerint további jogorvoslatnak helye nincs, a nyomozás már biztosan nem folytatódik az ügyben, lapunk pedig – ha a hatóságokon múlik – közérdekű adatok nélkül marad. Az iratokat azóta egyébként a Társaság a Szabadságjogokért nyilvánosságra hozta.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 30.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »