Megkezdődött a Buda-Cash-per

A vádirat ismertetésével megkezdődött csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken a milliárdos sikkasztással, csalással és más bűncselekményekkel vádolt Buda-Cash-vezetők büntetőpere.

A Fővárosi Főügyészség öt gyanúsított ellen emelt vádat. V. Péter vezérigazgató-helyettest, elsőrendű vádlottat, illetve Pintér Zoltánt, a Buda-Cash alapítóját, T. Péter vezérigazgatót, Gy. János és P. Gyula igazgatósági tagokat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolják. A vád tárgyává tett, bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények büntetési tételének felső határa – a többszörös bűnhalmazatra is figyelemmel – 25 évig terjedő szabadságvesztés.

Álügyfélprofil

A Pesti Srácok által idézett vádirat szerint a Buda-Cash Zrt. a 90-es évek végi távol-keleti és orosz pénzpiaci válság hatására 1998-ra olyan helyzetbe került, hogy az ügyfelei felé fennálló kötelezettséget nem tudták teljesíteni, mivel a társaság elvesztette likviditását. Pintér Zoltán,a cég vezérigazgatója ekkor döntött úgy a vádhatóság szerint, hogy nem jelentenek csődöt, hanem V. Péterrel megállapodott abban, hogy a cég fizetőképességét „az ügyfelek pénzének tudtuk nélküli használatával, értékpapírjaik értékesítésével, illetve letétként befizetett pénzük szükség szerinti felhasználásával fogják biztosítani”.

Ezek után egy „ismeretlen személy”  létrehozott egy 7920-as kódszámú ál-ügyfélprofilt.  A profilban az ügyfél neveként a Jackson Brothers International Corporation-t, majd Torma József nevet, végül 2007. április 5. napjától Karácsony Miklós nevet adták meg. Egyik sem volt valós. Az első  kamuszámlát 1998. január elsején nyitották. A számla létrehozására a főügyészség szerint azért volt szüksége a brókereknek, hogy „a fiktív ügyfél nevében a Buda-Cash-t pénzhez és értékpapírokhoz juttató tranzakciókat tudjanak lebonyolítani”. Csakhogy a végrehajtott ügyletek fedezete a brókercég valós ügyfeleinek közös letéti számláján kezelt vagyon volt. A vádirat szerint a fiktív ügyfélszámla fölött V. Péter rendelkezett , az éves pénzügyi beszámolókban a hiányt szintén leplezték, a felügyeletet megtévesztették.

A vád szerint az ügyfélvagyon jogtalan használatára épülő, 1998-tól működő rendszert stratégiai döntéshozóként Pintér Zoltán másodrendű vádlott irányította, az operatív, napi szintű végrehajtói tevékenységet az elsőrendű vádlott végezte, a többiek, így T. Péter harmadrendű, Gy. János negyedrendű és P. Gyula ötödrendű vádlottak a rendszer segítői és támogatói voltak, azaz tudtak a cég pénzügyi helyzetéről, a hiányról, az ügyfelek vagyonának jogtalan használatáról. A vád szerint V. Péter és társai  2007 április 16. -2014 május 28-a között több mint 40 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal sajátjukként rendelkeztek. Pintér Zoltán pedig 2007-ben elhatározta, hogy az addig felhalmozott értékpapír- és pénzhiányt úgy fogják fedezni, hogy „az ügyfeleik között található takarékszövetkezetekben tulajdoni részesedést és döntéshozói, irányítói pozíciót szereznek, így rendelkezni tudnak a betétesek vagyona felett”. Pintér és társai az ötödrendű vádlott P. Gyulát bízták meg a „végrehajtás koordinálásával”, azaz tulajdonképpen a DRB Bankcsoport vagyonának elvonásával. A Buda-Cash Zrt. igazgatóságának tagjai 2008-ban már tulajdonosi befolyást is szereztek a DRB jogelődjeiként működő takarékszövetkezetekben.

115 milliárdos kár

Ezek után a Buda-Cash vezetése rábeszélte a pénzintézetek vezetését, hogy a piaci gyakorlattal ellentétes módon a bankok ne saját maguk, hanem a brókercég útján vásároljanak értékpapírt. Az elsőrendű vádlott ugyanakkor a többi vádlott-társa egyetértésével nem hajtotta végre a pénzintézetek vételi megbízását, az állampapírokat nem vette meg, de ügyfélszámlájukat persze „azok ellenértékével megterhelte”, a Buda-Cash Brókerház számlájára átutalt összegekkel pedig Pintérék szabadon rendelkeztek. Mindezek miatt a DRB Bankcsoport 66 milliárd forintos kárt szenvedett. A DRB a brókerek tevékenységének is köszönhetően egyébként „elvesztette” saját és betétesei vagyonát, majd fizetésképtelenné vált. A vád szerint a brókerek által okozott kár összességében 115 milliárd forintra rúg. A per az első rendű vádlott meghallgatásával folytatódik.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »