A Vigilia ez évi kilencedik számát ajánljuk olvasóink figyelmébe.
„Úgy tűnik, hogy a századforduló óta visszatérőben van a Kelet és a Nyugat szembeállítása, s a sötétség vádja és a világosság reménye ismét gyakran kapcsolódik földrajzi területekhez. A századfordulót mintha még inkább az Észak és a Dél szembeállítása határozta volna meg, s talán őszinte aggodalom is kísérte a jómódú északi és a ‘fejlődő’ déli társadalmak egybevetését. Ebből a figyelemből nem sok maradt abban a roppant feszültséggel telített kontextusban, amelyben egyszerre harcias és pökhendi retorika marasztalja el a keleti vagy a nyugati életstílust, az egyik vagy a másik irányból várva útmutatást és megoldást. Az efféle retorikák képviselői többnyire éppúgy kezdetleges illúziók foglyai, mint azok, akik azt hangsúlyozzák, hogy a Nap mégiscsak Keleten kel fel: elvégre a Nap sem nem kel fel, sem nem nyugszik le sehol, csupán a Föld kering és forog körülötte” – írja Görföl Tibor főszerkesztő Ex oriente? című vezércikkében.
A „Fény és világosság” című összeállításban Markus Enders: A fény a filozófiában, a vallásban és a misztikában, Nacsinák Gergely András: A fény játékszere. Az ókeresztény és bizánci mozaikművészetről és Tóta Péter Benedek: Világosság és sötétség között: micsoda tudás? Fény- és emlékképek Ted Hughes, Sylvia Plath és Pilinszky János írásaiban című tanulmányát olvashatjuk. A témához kapcsolódik a Szép/Írás rovatból Kovács Krisztina: A szavak estéje. Fény és sötétség Paul Celan költészetében, a Mai meditációkban Karasszon István: Isten és a világosság, az Egyház a világban Forgó András: Katolikus felvilágosodás? A katolikus egyházi értelmiség válaszkeresése a felvilágosodás korának kihívásaira és Gőzsy Zoltán: A katolikus felvilágosodás és papképzés kapcsolata, a Napjainkban Lázár Kovács Ákos: A fénymegadás jelentősége a filmművészet történetében című írása.
A Vigilia beszélgetése rovatba Szászi Balázs készített interjút Mustó Péterrel, a Szép/Művészet rovatba pedig Kovács Péter írt a Franciaországban élő Márkus Anna festőművészről. A folyóirat szépirodalmi részében Schein Gábor regényrészlete, Tatár Sándor és Jász Attila versei, valamint Halmai Tamás: A megosztható titkok. Miért olvassunk Kalász Mártont? című esszéje szerepel.
A Kritika rovatban Thomka Beáta és Molnár Illés elemzi Marilynne Robinson: Jack című regényét, Csehy Zoltán pedig Tatár Sándor: Haalaadaas című verseskötetét. A Szemle rovatban Jász Attila: Felhőfoszlányok a hajnali fűben. Útinaplók, 2012–2022, Dukkon Ágnes: A veszélyes szépség útjain. Eszmék, témák, kapcsolatok a klasszikus orosz irodalom világában, Székely László: „A jó mostoha történetét még nem írták meg…” Babits Mihályné Török Sophie és Babits Ildikó peres aktái és a „Maradj izzó parázs”. Tanulmányok Márai Sándor életművéről című könyvekről találunk ismertetőket.
Vigilia Szerkesztőség / Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
