A Vigilia ez évi hatodik számát ajánljuk olvasóink figyelmébe.
„Az Ukrajna ellen indított orosz háborúról és a háborús bűncselekmények komoly gyanúját felvető eseményekről a Szentszék ugyan február 24-e után többször egészen határozottan nyilatkozott (Pietro Parolin bíboros államtitkár például elítélte a mariupoli gyermekkórház bombázását), Oroszország említésétől és az orosz egyház szerepének elemzésétől Ferenc pápa sokáig tartózkodott. Ez a tartózkodás véget ért május elején. A katolikus egyházfő ekkor számolt be Kirill moszkvai patriarchával folytatott negyvenperces online megbeszéléséről, megemlítve, hogy az első húsz percben a patriarcha kezében papírt tartva a háborút igazoló érveket sorolt, mire Ferenc pápa csak annyit tudott mondani: »Nem értek ebből semmit. Testvérem, mi nem az állam papjai vagyunk, nem használhatjuk a politika nyelvét, hanem Jézus nyelvén kell beszélnünk. Isten egyazon szent népének pásztorai vagyunk.« Beszámolóját azután különösen éles szavakkal egészítette ki, s kijelentette, hogy a moszkvai patriarcha nem lehet az orosz elnök ministránsa. (…) félelmetes, hogy a háborút nem kevesen kifejezetten támogatják, még Magyarországon is. Ahogyan azonban minden érintettnek szabad döntése van abban, hogy a politikai hatalom ministránsa vagy a nép pásztora kíván-e lenni, abban is szabad és elkerülhetetlen a döntés, hogy ideológiák foglya vagy a keresztény szellem szabad képviselője akar-e lenni az ember” – írja Görföl Tibor Ministránsok és pásztorok című vezércikkében.
„A szerelem” című összeállításban Frazer-Imregh Monika: Újplatonikus szerelem-megközelítések a reneszánszban, Csejtei Dezső: A női létezés módozatai Ortega y Gasset bölcseletében és Laczkó Zsuzsanna: A szerelem tapasztalatának vallásos dimenziójáról című tanulmánya szerepel. A témához kapcsolódik a Mai meditációk rovatban Horváth M. Eszter: Szellemi házasság. Az istenszerelem Avilai Szent Teréznél és Jessica Powers: Isten különös szerelmes című verse, Margócsy István: „…mi volt nekem a szerelem?…” A szerelem képe és helye a 19. századi magyar irodalomban című tanulmánya a folyóirat szépirodalmi részében, illetve a Napjainkban Várda Ferenc: Szűk mezsgyén a szerelemben. Ormánsági tapasztalatok című írása.
A Vigilia beszélgetése rovatba Kalmár Petra készített interjút Nathalie Becquart-ral, a Püspöki Szinódus altitkárával. Az Esszék rovatban Baán István mutatja be Olivier Clément-t, akitől A másik Nap címmel kiadott feljegyzéseiből olvashatunk részleteket. Az Egyház a világban rovat Kiss Gábor: Kúriareform. Római belügy vagy egyháztani lakmuszpapír? című írását közli. A folyóirat szépirodalmi részében Tóth Sára: „A fény állandó”. Marilynne Robinson Gilead-regényeinek szakramentális világa című tanulmánya, Tóth Krisztina és Visky András regényrészletei, valamint Vasas Tamás verse szerepel.
A Kritika rovatban Takáts József elemzi Szilágyi Márton: A magyar romantika ikercsillagai. Jókai Mór és Petőfi Sándor című irodalomtörténeti munkáját, a Szemle rovatban pedig John C. H. Wu: A belső kármel. A szeretet hármas útja, Kemény István: Állástalan táncos. Válogatott versek és válaszok Hegyi Katalin kérdéseire, Bartók Imre: Lovak a folyóban, Szilágyi István: A hóhér könnyei és a Hűség és megújulás. A szerzetesi élet Magyarországon, 1950–2000 című kiadványról találunk ismertetőket.
Vigilia Szerkesztőség / Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
