Megjelent a ferences kötődésű Acta Pintériana folyóirat

Megjelent a ferences kötődésű Acta Pintériana folyóirat

Napvilágot látott januárban a ferences intézményekhez, közösségekhez kapcsolódó kutatókat összefogó tudományos folyóirat, az Acta Pintériana legújabb, hatodik száma. Az évenként megjelenő szakfolyóiratban megjelent közlemények a bölcsésztudományok, a teológia, a filozófia és az interdiszciplináris párbeszéd, valamint a természettudományok területén születtek.

„Az Acta Pintériana a Ferences Kutató Tanárok Tudományos Körének folyóirata. Ez a szervezet a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány fenntartásában működő intézmények tudományosan kvalifikált szakembereit fogja össze és a Ferences Alapítvány égisze alatt működik” – olvassuk a folyóirat honlapján. A 2015-ben indult lap a ferences Pintér Ernőről (1942–2002) kapta a nevét, akit amellett, hogy a szentendrei Ferences Gimnázium tanára, valamint 1979 és 1988 között a Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences Rendtartomány provinciálisa volt, nemzetközi hírű malakológus (puhatestűekkel foglalkozó) kutatóként is számontart a természettudományos világ.

A januárban megjelent szám az elmúlt és elkövetkező év szempontjából két legaktuálisabb írását Berhidai Piusz OFM és Zatykó László OFM jegyzi.

Berhidai Piusz Assisi Szent Ferenc Eucharisztia-tisztelete című tanulmánya a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évében a rendalapító szentnek az Oltáriszentséghez fűződő kapcsolatát tárja elénk a ferences források tanúsága alapján. A cikk bevezetőjében olvassuk: „Ha Ferencet a saját írásain keresztül közelítjük meg, egy mélyen hívő keresztény gondolkodásmód tárul fel előttünk, amely a keresztény hit igazságairól mint saját belátásairól tanúskodik, s amely eredője lesz egy új szerzetesközösségnek, de egy egész lelkiségi mozgalomnak (családnak) is mind a mai napig. Ennek a mély – egyszerre katolikus és személyes – hittapasztalatnak hangsúlyos eleme az Eucharisztia-tisztelet.”

Zatykó László Szedő Dénes ferences költő portréjához című írásának élén Szerb Antal kérdése áll: „De kicsoda Ervin?” Zatykó László írása segítségével betekinthetünk Szedő Dénes, az Utas és holdvilág Ervinjének modellül szolgáló költő gazdag életművébe, nemcsak az irodalomtörténet, de a hozzá fűződő személyes barátság optikáján keresztül is. E közlemény aktualitását az adja, hogy 2019 nyarán Hidász Ferenc OFM szerkesztésében megjelenhetett Szedő Dénes összes műveinek második kötete. A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány kiadásában napvilágot látott gyűjtemény a ferences költő verseit, énekeit, prózai írásait, leveleit és a róla szóló visszaemlékezéseket adja közre.

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola által 2018 novemberében A „Természet könyve” mint a „Szentírás könyvének” analógiája címmel megrendezett szimpózium a „két könyv”-metafora mai jelentőségéről szólt a természettudomány és a teológia párbeszédének tágabb összefüggésében. E tudományos konferencia szervezője és moderátora, Bagyinszki Ágoston OFM, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára, valamint a konferencia előadója, Giuseppe Tanzella-Nitti csillagász, teológus, a Vatikáni Csillagvizsgáló munkatársa angol nyelvű tanulmányai a konferencia által is megvilágított témát tárgyalják: Bagyinszki Ágoston Is it possible for the metaphor of the Book of Nature to become relevant in our days? (Aktualizálható-e korunkban a „Természet könyvének” metaforája?) című közleményét Giuseppe Tanzella-Nitti 2018 novemberében elhangzott előadásainak szerkesztett változata követi The theological import of the metaphor of the Book of Nature: historical hallmarks and open questions (A „Természet könyve”-metafora teológiai hozadéka: történelmi fordulópontok és nyitott kérdések), valamint The metaphor of Book of Nature in the Modern Age: history and heritage (A „Természet könyvének” metaforája az újkorban: történelem és örökség) címmel.

Hírdetés

Szoliva Gábriel OFM Ki írta a Kájoni-graduále gregorián hangjegyeit? Egy zenei paleográfiai vizsgálat tanulságai című tanulmánya egy, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában őrzött 17–18. századi liturgikus zenei kézirat (Kájoni János ferences egyházzenész 1681-ből származó aláírása nyomán a szakirodalomban Kájoni-graduále néven ismert) zenei paleográfiai sajátosságait veszi górcső alá.

Várnai Jakab OFM Levelek Rómából, 1966: Adalékok a Ferences Rend zsinati megújulásának történetéhez című tanulmánya először közli a szerző fordításában magyar nyelven azt a tizenöt levelet, amelyet Lothar Hardick német ferences írt provinciálisának, Dietmar Westemeyernek 1966. április 13. és június 22. között. Lothar Hardick ebben az időszakban részt vett annak a bizottságnak a munkájában, amely a II. vatikáni zsinatot követő mozgalmas időszakban előkészítette a rend új Általános Konstitúcióinak első tervezetét.

A kötetet Dobszay Benedek OFM és Kámán Veronika A ferences források magyar nyelvű rövidítési rendszere című tanulmánya zárja, amely miután számba vette a nagy világnyelveken megjelent, valamint a magyar nyelvű szövegkiadások gyakorlatát, közli a ferences források új, egységes, magyar nyelvű rövidítési és hivatkozási rendszerét. A tanulmány a később esetlegesen megjelenő forráskiadások számára is egységes, követhető rövidítési és hivatkozási rendszert kínál fel.

A folyóirat közleményei teljes szöveggel, ingyenesen hozzáférhetők a https://acta-pinteriana.hu/ weboldalon keresztül.

Szöveg: Kámán Veronika/Ferences Sajtóközpont

Fotó: Ferences Sajtóközpont

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »