Megint nincs elég pénz a kórházaknál

Megint nincs elég pénz a kórházaknál

Már 43 milliárd forintra rúg a kórházak adóssága, ami áprilisra valószínűleg átlépi az 50 milliárdos határt, ez pedig már súlyos problémákat is okozhat. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára lapunknak arról beszélt, amíg nem lesz megfelelő finanszírozás az egészségügyi rendszerben, addig állandó probléma marad, hogy az intézmények nem tudják kifizetni a betegellátáshoz szükséges eszközöket. A Honvédkórház adóssága közel hárommilliárd forint, a szegedi klinikának viszont sikerült 1,4 milliárddal csökkentenie tartozását.

Ha a beszállítók sürgetik a kórházakat, arra rendszerint az a válasz, hogy nincs pénz, nem elegendő a finanszírozás, és nem tudják, miből rendezzék a tartozást. Attól a cégtől, amelyik előre fizetéssel szállítaná például a gumikesztyűt vagy a kötszert azért, hogy ne legyen veszteséges, inkább megválnának a kórházak – mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. A versenyhelyzet miatt meg van kötve a beszállítók keze, mindenképp számolniuk kell az adóssággal, ami a kórházaknak is kellemetlen.

Újratermelődő hiány

Tavaly nyáron 60 milliárd forintot költött az állam adósságkonszolidációra, de a kórházak tartozása mostanra ismét meghaladja a 43 milliárd forintot. – Elhúzódott az adósságkonszolidáció, és komoly baj, hogy hagyták a tartozást 80 milliárd forint fölé emelkedni. Ezzel ugyanis a döntéshozókban az a téves elképzelés alakulhatott ki, hogy 70-80 milliárdig egyáltalán nincs probléma, nem kell foglalkozni az adóssággal – mondta Rásky László. Hangsúlyozta, ezt nem lenne szabad megvárni, és már az 50 milliárdos határnál is foglalkozni kellene az adóssággal, hiszen ekkora összegnél olyan fizetési késedelmek alakulnak ki, amelyek a legtöbb cégnél már nehezen kezelhetők.

Az adósságrendezést azonban megnehezíti, hogy a 2016-os költségvetésben nem szerepel konszolidációra elkülönített forrás. Rásky László szerint ez súlyos hiba. – Az egész intézményrendszer alulfinanszírozott az igényekhez képest, a kórházak fenntartása és működtetése mindenképpen többe kerül, mint amekkora összeg rendelkezésre áll – mondta. A szövetség javaslata szerint a költségvetés valamilyen tartalékából negyedévenként 10-15 milliárd forintot kellene adósságrendezésre fordítani, ezzel már könnyíteni lehetne a mostani feszült helyzeten.

Csillagászati összegek

A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint a legnagyobb adóssága a Magyar Honvédség Egészségügyi Központnak van, ez 2,7 milliárd forint, ebből egymilliárd forint már 60 napon túli tartozás. Ezt követi a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ 2,1 milliárd, majd a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház 1,7 milliárd forintos adóssággal. Sikernek mondható, hogy a négy nagy egyetemi klinika közül a Szegedi Tudományegyetem 1,4 milliárd forinttal, 574 millió forintra, a Debreceni Egyetem 339 millióval, 402 millió forintra, a Semmelweis Egyetem pedig 152 millióval, 361 millióra csökkentette a tartozása összegét az év első két hónapjában. A Pécsi Tudományegyetem azonban nem volt ennyire eredményes, ott 640 millió forinttal, 1,086 milliárdra növekedett a tartozásállomány.

A finanszírozással kapcsolatban Rásky László megjegyezte: már 2011-ben lehetett tudni, hogy a rendszer azokat az intézményeket támogatja nagyobb arányban, amelyeknek több az adósságuk, ezért az intézmények elkezdték felhalmozni az adósságot. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár nemrégiben kijelentette: változtatni kell ezen a gyakorlaton, vagyis ne tartalékolják az intézmények a pénzt arra számítva, hogy az állam majd rendezi a tartozást. Kérdés, hogy ez mennyire sikerül. Rásky László szerint a mostani rendszerben több olyan anomália is van, amely felesleges kifizetéseket generál, az államtitkárság most ezek egy részével is foglalkozik, ilyen például az egészségügyi és a szociális ellátás különválasztása.

Kettő helyett négy-öt hónap múlva fizetnek

A főtitkár kitért arra is: az egészségügyben 60 napos fizetési határidők vannak, ami többmilliárdos kifizetetlen tételeket generál. Előfordul ugyanis, hogy csak 120–150 nap után sikerül rendezni a tartozást. Szerinte a kórházaknak és a beszállítócégeknek is jobb volna, ha az adósságrendezésnél elsőként mindig a legrégebben fennálló tartozásokat csökkentenék, és a mostani 60 napos határidőt felemelnék 120 napra, de legkésőbb addig mindenképpen kiegyenlítenék a kórházak a számlát.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy a kórházak egy része azért kerül egyre kilátástalanabb helyzetbe, mert a dologi kiadásokra, gyógyszerekre szánt keretből kénytelen finanszírozni orvosai bérét. – Az orvoselvándorlás miatt egyre keresettebbek lettek bizonyos szakorvosok, például az aneszteziológusok. Azért, hogy nekik versenyképes fizetést nyújtsanak, szerződéses formában alkalmazzák őket – tájékoztatott korábban a főtitkár. Az érintett orvosok fizetésének egy részét – ami Rásky szerint aneszteziológusok esetén 700-800 ezer forint is lehet – tulajdonképpen az orvostechnikai eszközökre és gyógyszerekre fordítható keretből vonják el, mivel a bérkeret nem bírná el a magas fizetéseket.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 01.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »