Megint leáll az Északi Áramlat 1 – elvileg csak három napra

Megint leáll az Északi Áramlat 1 – elvileg csak három napra

Szinte biztos, hogy ez a hír is meglódítja majd az energiaárakat, sőt, a holland irányadó TTF tőzsén a gáz megawattóránkénti ára 262 eurón is járt ma délután (ez az egy évvel ezelőtti ár tízszerese…). A Reuters pedig nem sokkal ezután közölte, hogy augusztus 31-én ismét leáll a gázszállítás az Északi Áramlat 1 korridoron. Elvileg csak három napra.

Ezúttal nem tervezett karbantartásról van szó, emiatt talán a korábbi, júliusi leállásnál negatívabb felhangja lesz a dolognak. A nyugati sajtó már az infláció és recesszió veszélyének fokozódásáról közöl cikkeket.

A Gazprom szerint a háromnapos leáll oka, hogy a vezeték egyetlen megmaradt gázturbináját karbantartást igényel. A gázra kiéhezett Európának ez rossz hír, az Északi Áramlat 1 így is csak a kapacitása 20 százalékán működött, most pedig megint három napra leáll. Épp akkor, mikor a németek elérhető távolságra kerültek a tárolóik 80 százalékra történő feltöltéséhez.

A helyzet súlyosbodik, és nagy költségei vannak. Az egyelőre kevésbé látható cégbezárásokon vagy termelésleállásokon kívül példaként említhetnénk a német gázszolgáltató, az Uniper közpénzből történő megmentését – 15 milliárd euró értékben.

Hírdetés

Miközben a Nyugat az elmúlt hónapokban végig azt hangoztatta, hogy le kell mondani az orosz “véres gázról”, most a Reuters is úgy fogalmaz: “Oroszország drasztikusan csökkentette a szállításokat, arra kényszerítve az Unipert, hogy máshol sokkal magasabb áron vásároljon gázt”.

Továbbra is kérdés, miért lepődnek meg nyugaton azon, hogy a szankcióhullám után az oroszok bevetik a gázfegyvert (főleg, hogy sok politikus terrorista államnak nevezte Oroszországot). Mindenesetre, miközben a gázválság hatásaira panaszkodnak a német politikusok, az SPD második embere az “orosz gáztól való függés teljes felszámolásáról” nyilatkozott pénteken.

A német politikus által említett energia függetlenség lehet legitim cél, de nyilván úgy lenne értelme megvalósítani, hogy az EU dönti el, mikor mennyi orosz gázról mond le. Ezt a mozgásterét az EU elveszítette az ész nélküli szankciózással és a gázembargó májusi és júniusi belengetésével – és persze Ukrajna felfegyverzésével…

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »