Megindult az eljárás Magyarország ellen – és megint a betolakodók „jogsérelmei”

A tegnapi hivatalos felszólító levéllel megkezdődött az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárása Budapest ellen, elsősorban a menedékkérők jogsérelmét eredményező Stop Soros törvénycsomag és a kapcsolódó alaptörvény-módosítás miatt. Bírósági szakaszba lépett a menekültügyi rendszer és a rezsicsökkentés miatti eljárás is.

Csomagban küldte a júliusi kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos felszólító levelet Magyarországnak az Európai Bizottság: a főként gazdasági témákat feszegető négy másik eljárás mellett a fő hangsúly a Stop Soros törvénycsomagra és az ahhoz kapcsolódó alaptörvény-módosításra esett. A kifogások nagy része – bevárva a Velencei Bizottság ajánlásait is – az uniós joggal és alapjogi chartájával való összeegyeztethetőséget, illetve a menedékkérők jogainak csorbítását emelte ki, valamint a kérelmekhez nyújtott segítség kriminalizálását.

A Fidesz reakciójában közölte, hogy a Magyarország ellen irányuló újabb politikai nyomásgyakorlás is mutatja, hogy Brüsszel bevándorláspárti és a Soros-szervezeteket védi, amelynek emberei az EB-ben ülnek; hiszen „szúrja a szemüket” a kifogásolt törvénycsomag és a migránsok betelepítését, illetve ennek szervezését és támogatását megtiltó alkotmánymódosítás. Hozzátették: amíg a Fidesz–KDNP kormányoz, nem változtatnak a kifogásolt jogszabályokon, s állnak minden vita elébe.

Emellett a Jobbik is elfogadhatatlannak nevezte a kötelezettségszegési eljárást – továbbá emlékeztettek arra, hogy ők a határőrség visszaállítását is javasolták az ország és az EU határainak védelmében.

Kiállt viszont az EB döntése mellett az Európai Parlament szociál­demokrata frakciója.

Az EB mindezeken túl más tagállamok mellett eljárást indított hazánk ellen a huzamosabb ideje itt tartózkodó nem EU-állampolgárok állatorvosi szakma gyakorlásából való kizárása, a tengeri közlekedési rendelkezések problémája, valamint az ún. TACHOnet rendszerhez való kapcsolódás hiányosságai, továbbá a légi közlekedés biztonsága kapcsán állapítottak meg az uniós műszaki követelményektől való eltérést.

Mindezek mellett harmadik, bírósági szakaszba lépett a 2015 végén kezdeményezett jogsértési eljárás a magyar menekültüggyel kapcsolatban, ahol a kizárólag a tranzitzónában leadható menedékkérelmek és a hosszú várakozási idő volt a kifogás tárgya. Ugyancsak az Európai Bírósághoz fordult az EB az energiahálózati díjakra vonatkozó jogszabályok – magyarán a rezsicsökkentés – miatt, amelyek bizonyos költségtípusok kizárása miatt ütköznek az EU-s harmadik energiacsomaggal.

A kötelezettségszegési eljárás első szakaszában egy országnak két hónapja van válaszolni az EB érveire, a következő szakaszban az EB indokolással ellátott véleményt küldhet. Ami a bírósági szakaszba lépett ügyeket illeti, itt újabb jogsértési eljárás, valamint pénzbírság lehet az ügy vége.


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »