Kérvényezni fogja Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy a 2022 a népszámlálási kérdőívben a nemzetiségekre vonatkozó kérdésekre adható válaszok között a magyar alkategóriájaként megjelenjen a székely és csángó identitás is – írja a Maszol portál.
Mindezt Kelemen az után jelentette be, hogy egy múlt hét pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, fontos a székely identitás, de a népszámláson senki ne akarja annak vallani magát:
„Én székely ember vagyok, apám, anyám székely, Székelyföldön születtem, de magyarnak vallom magam népszámláláskor és magyarnak tartom magam. Ezek regionális identitások. A népszámláláskor majd az fog megjelenni, hogy magyar. Nem lesznek ilyen alkategóriák. Ezért mindenkit arra kérünk, hogy a regionális identitását ápolja, vállalja, erősítse, de ezt nem a népszámláláskor kell demonstrálni” – mondta akkor Kelemen.
Az elmúlt napokban azonban jelentős felháborodás alakult ki annak kapcsán, hogy míg más etnikumoknál voltak alkategóriák, így a németek nyugodtan vallhatták svábnak vagy szásznak magukat, a magyaroknál csak a magyar opciót lehetett volna választani. A felháborodás a közösségi médiában is nagy volt, és még egy petíció is útnak indult az ügyben.
Kelemen elmondta, javasolni fogja a statisztikai intézetnek és RMDSZ-elnökként az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának is, hogy létrejöjjön egy módosítás még most, a közvita idején, amely kiegészíti a magyart egy alkategóriával, a székellyel, mert ez így korrekt és ez így volt 2011-ben is. „Ennek egyetlenegy kockázata van, hogy majd később, valakik valamikor, amikor olyan helyzet alakulhat ki, nem fogják beleszámolni a magyar népességbe a székelyeket” – mondta.
Ez egy olyan dilemma, ami a kisebbségi létünkben mindennaposnak mondható – mondta az elmúlt napok kialakult vitájának kapcsán Horváth Anna az RMDSZ országos népszámlálási munkacsoportjának vezetője. „A mindenféle veszélyt elkerülni akaró pragmatikus, és az egyébként szintén fontos szimbolikus szempontokat szem előtt tartó érvek kerültek szembe egymással, nekünk ezek között kellett olyan döntésre jutni, ami minél inkább lecsökkenti az utólagos próbálkozások lehetőségét, kivédi azt, hogy a nyelvi jogok veszélyeztetésére alkalmas mechanikák induljanak be, ahogyan például 2011 után voltak ilyen próbálkozások” – tette hozzá.
A próbanépszámláláson, aki részt vett, láthatta, hogy nyilatkozatok szintjén benne volt alkategóriaként a székely, csak a megjelenítődésben aztán nem volt egyértelmű, hogy ez alkategória lenne, vagy másfelé irányuló szándék. Erre kell megoldást találni a következő időszakban” – mondja Horváth Anna a Transindex azon kérdésére, hogy pontosan miféle garanciákat várnak el és kitől. „A népszámlálásról szóló kormányhatározatban technikai szabályozásokkal szeretnénk elérni, hogy minimálisra csökkenjen annak az esélye, hogy visszaélések történjenek”
Szerettük volna megtudni azt is, hogy pontosan hogy alakult az a tervezetben, hogy a magyar volt az egyetlen etnikum, ahol nem jelentek meg alkategóriák, Hováth Anna azt mondja, nem tudja pontosan, ez hogyan történt, mert a törvénykezési fázist nem követte közelebbről, de mindenesetre a tervezet így indult útjára, és ebben a pillanatban vita alatt van, minisztériumi láttamozások következnek.
Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »
