A második világháború után Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban nagyjából 70-80 ezer személyt és családjaikat érintette a német nemzetiségűeket sújtó megtorlás. A Szovjetunióba deportáltakról számos vidéken szentmisével emlékeznek meg. Január 23-án a bánsági Dognácskán és a partiumi Szatmárnémetiben imádkoztak a hívek a kitelepítések során elhunytakért.
1944. december 31-én a Szovjetunió a Romániát ellenőrző Szövetséges Ellenőrző Bizottság nevében átadta a román kormánynak az úgynevezett 31-es jegyzéket, amely azt a követelést tartalmazta, hogy a Szovjetunióban végzendő „helyreállítási munkák” rendelkezésére kell bocsátani a 17 és 45 év közötti német férfiakat, illetve a 18 és 30 év közötti német nőket, kivéve a várandósokat és azokat, akik egy évnél kisebb gyermeket neveltek, illetve a munkaképteleneket. A deportálásokat már 1945. január 2–3-án megkezdték a partiumi svábokkal, majd január 11–16. között folytatták az erdélyi szászokkal, január 14–16. között pedig a bánsági svábokat és Bánság-hegyvidéki németeket gyűjtötték össze.
A kitelepítendők a vasútállomások melletti „gyűjtőhelyeken” a rendőrfelügyelők irányítása alatt várakoztak, majd marhavagonokba zárva deportálták őket főként ukrán és kaukázusi településekre, ahol embertelen körülmények között kellett dolgozniuk. Az elhurcoltak közül nagyjából 9 ezren vesztették életüket a Szovjetunióban.
A dognácskai templomkert
A kényszermunkáról hazatérők a regnáló kommunista kormánytól nem kaptak segítséget, sőt évtizedekig hallgatásra voltak kényszerítve: a „málenkij robot” (kis munka) és a kapcsolódó témák tabunak számítottak. Csak a kilencvenes évektől kapott nyilvánosságot a szomorú történelmi esemény, ám a részletek teljes feltárása a mai napig nem ért véget. Országos szinten első alkalommal 1995-ben Szatmárnémetiben emlékeztek meg a deportáltakról, a kezdeményező Wendelin Fuhrmann római katolikus pap volt.
Szatmárnémeti
Azóta hagyományosan január második felében több erdélyi, partiumi és bánsági településen is megemlékeznek a kényszermunkára elhurcoltakról, számos szentmisében imádkoznak a deportálás során elhunytak lelki üdvéért, illetve felcsendül a Tief in Russland bei Stalino (Oroszország mélyén, Stalino közelében) című dal, amelyet a deportáltak himnuszaként tartanak számon.
Január 23-án a dognácskai Maria születése-plébániatemplomban (Krassó-Szörény megye), illetve a szatmárnémeti Kálváriatemplomban (Szatmár megye) mutattak be engesztelő szentmiséket.
Forrás: Romkat.ro
Fotó: Demokratisches Forum der Banater Berglanddeutschen
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
