Megemlékeznek a „román betörésről” Csíkszeredában

Megemlékeznek a „román betörésről” Csíkszeredában

Kiállítással, dokumentumfilm-vetítéssel, valamint emlékmű-avatással emlékeznek meg szeptember 9-én és 10-én Csíkszereda történetének egyik legtragikusabb időszakára, az 1916-os „román betörésre” és a csíki emberek Hajdú-Bihar megyébe való menekülésére és visszatérésére, illetve a Székely Hadosztályra és a császári és királyi 71. gyaloghadosztály kötelékébe tartozó alakulatokra. 

emlekmu gn 001_bEmlékmű a Fodor-ház udvarán

A hétvégi rendezvénysorozatról szerdán sajtótájékoztató keretében számolt be Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója, Daczó Katalin, a kiállítás rendezője és Petres Kálmán, a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület vezetője. Gyarmati Zsolt múzeumigazgató elmondta: az 1916-os év kapcsán három fontos dátumra fókuszálnak: augusztus 27-én lépett hadba a Román Királyság és rögtön átlépte a határt, szeptember 8-án foglalta el Csíkszeredát a román katonaság, majd október 9-én visszafoglalta a várost a magyar hadsereg.

„Azt, hogy milyen hatása volt és milyen utóélete az eseménynek, a rendezvény alcímével – Fejér Sándor, Csík vármegye alispánja feljegyzéseiből kiragadva – próbáltuk kifejezni: Időtlen időkig fekete pontja lesz a lelkünknek”– mutatott rá Gyarmati. Elmondta továbbá, augusztus 27-én az akkori közigazgatási hatóság, ahogy ez háborús időben lenni szokott, azonnal elrendelte a teljes határvidék kiürítését, amelynek része volt Csíkszereda is, és a kiürítendő kisrégiók számára kijelölt Magyarországon területeket, ahová menekülhettek. Csíkszék számára Hajdú-Bihar vármegyét jelölte ki.

A rendezvény pénteken beszélgetéssel és filmvetítéssel kezdődik. A Csíki Moziban mutatják be a Koszta István hadtörténetíró, újságíró forgatókönyve alapján készült Székely kálvária című 52 perces dokumentumfilmet. Az alkotás a székelyudvarhelyi 82. gyalogezred, a marosvásárhelyi 9. népfelkelő huszárosztály és a brassói 2. huszárezred védelmi harcainak megélt története, ahogyan az élő emlékezet megőrizte családi levelekben, harctéri naplókban, fényképeket.

emlekmu1 gn 002_b

A vetítést megelőzően Veres Emese Gyöngyvér marosvásárhelyi születésű szakíró, újságíró, a Kossuth Rádió munkatársa, az első világháború menekültügyeinek kutatója beszélget az alkotóval. Szombaton délelőtt 10 órától a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület szervezésében koszorút helyeznek el Márton Áron püspök szobránál a Szabadság téren, majd 11 órától tartják a csíksomlyói Fodor-ház udvarán a Székely Hadosztály tiszteletére állított emlékmű avatását.

„2012-ben született meg a gondolat, hogy emeljünk egy emlékművet a Székely Hadosztály tiszteletére. A marossárpataki Miholcsa József szobrászművészt kértük fel, hogy tervezze meg, a Sepsibükszádról hozott kőtömbökből pedig Zavacki Walter szobrászművész faragta ki. Az emlékmű-csoport három első világháborús katonát ábrázol. Félkör alakban vannak elhelyezve, van egy frontoszlop, amelyen felirat található, a Székely Hadosztály címere és egy koronás turul. Az emlékműállítás széleskörű összefogás révén jött létre, sok segítséget nyújtott Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a Bethlen Gábor Alap és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is – közölte Petres Kálmán, a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület vezetője.

A száz évvel ezelőtti történteket idézi fel a Csíki Székely Múzeum kiállítása is, amelynek megnyitóját szombat délután 6 órától tartják. A megnyitón beszédet mond Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere és Szólláth Tibor Zoltán, Hajdúnánás polgármestere is. A kiállítás három hétig tekinthető meg, egy részét elviszik majd Hajdúnánásra is, ahol minden évben megszervezik a székely menekültek emléknapját. A megnyitót követően Buczkó József hajdúnánási néprajzkutató, helytörténész a Székely menekültek Hajdúnánáson című kötete alapján tart előadást, melynek témája az 1916. évi román katonai támadás miatt bekövetkezett csíki és gyergyói székelyek menekülésének és befogadásának története Székelyföld és Hajdúnánás vonatkozásában.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »