Bár a járványügyi korlátozások miatt idén a Kölcsey Társaság nem hirdetett és rendezett országos magyar kultúra napi rendezvényt Szatmárcsekén, a Himnusz születésének bölcsőjénél, de a beregi településen az idén sem maradt el Kölcsey Ferenc méltatása.
Vasárnap a szatmárcsekei református templomban – Tiba Zsolt református lelkipásztor igehirdetése mellett – szép számú érdeklődő és a környék önkormányzati és civil szervezeti vezetői vettek részt az ünnepi istentiszteleten. Azt követően a térség országgyűlési képviselője, dr. Tilki Attila mindenki által örömmel fogadott és támogatásra ajánlott javaslattal fordult a jelenlévő megyei és települési tisztségviselőkhöz.
A közös javaslat szerint felkérik Magyarország kormányát, hogy nyilvánítsa ünnepi évvé 2023-at, nemzeti imánk megírásának kétszázadik esztendejét!
A kezdeményezési okiratot a szatmárcsekei önkormányzat tanácstermében látták el kézjegyükkel az arra felkértek.
A magyar kultúra napja e rendhagyó szatmárcsekei megemlékezése a jellegzetes csónak alakú fejfáiról ismert helyi temetőben lévő Kölcsey-síremlék megkoszorúzásával ért véget.
Szatmárcseke kárpátaljai testvértelepülésén, Badalóban is gyülekezeti közösségben méltatták a magyar kultúra napját.
Igehirdetésében Sápi Zsolt református lelkipásztor Máté evangéliuma alapján – „Az aratni való sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásba” (Mt 9, 37–38) – tolmácsolta Isten üzenetét.
Jakab Lajos helyi családorvos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke megemlékezésében arról beszélt, hogy a járványügyi helyzetre való tekintettel ezúttal nem ünnepelhetnek együtt ,,Kölcsey népével”, de lélekben azért most is elhelyeznek egy jelképes koszorút Szatmárcseke mindmáig legismertebb polgárának sírjára.
Számukra azért is bír különös jelentőséggel a Himnusz, és azon belül a kultúránk méltatása, mert nem csak a nemzet határain kívül rekedt kárpátaljai magyarságot véve, de az anyaországot számítva is, földrajzilag Badaló az a település, amely legközelebb helyezkedik el Szatmárcsekéhez, Kölcsey Ferenc legnagyobb műve megvalósításának helyszínéhez. Minket csak a legmagyarabb folyóként számon tartott Tisza, no meg egy igazságtalanul kiszabott országhatár választ el,
éppen ezért különösen kedves és szenvedélyes hitvallás számunkra nemzeti imádságunk méltatása
– mondta el beszédében az érdekvédelmi szervezet helyi vezetője.
A megemlékezés végén a gyülekezeti közösség elénekelte a Himnuszt.
(tamási)
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
