Kevesen fogadtak volna a labdarúgó-Európa-bajnokság előtt arra, hogy a magyar válogatott két világbajnok csapattal is döntetlenezik, s hogy a németek az utolsó csoportmeccsükön több mint 70 percnyi kiesés-veszedelem után a döntetlen állás őrzésére kényszerülnek. Márpedig pontosan ez történt a „halálcsoportban”.
Sajnos ez a két nagyon értékes döntetlen sem volt azonban elegendő a továbbjutáshoz: a másik mérkőzésen Portugáliával 2:2-es döntetlent játszó Franciaország és Németország léphet tovább a nyolcaddöntőbe, Portugália a harmadik, Magyarország pedig a negyedik helyen zárta a csoportkört.
Szalai Ádám már a 11. percben bemutatta a labdát Neuer kapujának, miután Hummel és Ginter közül kibújva hét méterről csúsztatott a bal sarokba. Ez volt az a pillanat, amikor Joachim Löw ereiben meghűlt a vér – és vele együtt a helyszínen szurkoló kb. 12 ezer németben.
Ahogy az várható volt, a németek megállás nélkül rohamoztak ezek után, de tudtunk meleg helyzeteket teremteni a szakadó esőben is: Sallai pl. a 39. percben tekert egyet a kapu felé – Neuer bravúrjára volt szükség a hárításhoz.
Az első félidő végén egy gólos vezetés mellett vonulhatott a magyar csapat az öltözőbe. A második játékrészben pontosan az történt, ami várható volt: iszonyú nyomás, testi-lelki fáradás, hősies küzdelem. A 66. percben aztán be is következett, amitől mindannyian féltünk: Kimmich szabadrúgását követően Havertz fejelt Gulácsi kapujába: 1-1.
És ekkor elkezdtük komolyan elhinni, hogy ebből továbbjutás lesz. Hát még, amikor az utolsó tíz perchez érkeztünk. A 84. percben azonban eldőlt: Leon Goretzka 15 méterről küldte a labdát a magyar hálóba. A németek ezt követően már ráültek a döntetlenjükre, nehéz volt labdát szerezni.
Mindez azonban már történelem: ami viszont maradandó, az az élmény, amit a magyar válogatott hősies küzdelme, bravúros teljesítménye nyújtott. Mindenki büszke lehet most, akinek ereiben piros(fehér-zöld) vér folyik, és szereti a futballt.
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
