Megbízhatatlan regionális lapok

Megbízhatatlan regionális lapok

A regionális lapok nagy része inkább a polgármesterek szócsöveként szolgál, és szakmai szempontból szinte értékelhetetlen – állítja Gabriel Šípoš, a Transparency International Slovensko (TIS) igazgatója a legújabb felmérésük eredményeire hivatkozva.

A felmérés készítői összesen 86 regionális újságot vizsgáltak meg az objektivitásuk és a hasznosságuk szempontjából. Az eredményekből kiderült, hogy a lapok több mint fele egyáltalán nem elemezte kritikus szemmel a polgármesterek tevékenységét. A közpénzből finanszírozott helyi újságok különösen nagy hasznot hozhatnak a polgármestereknek a közelgő önkormányzati választások miatt, mivel ideális felületet biztosíthatnak a kampányuknak.

Ezzel szemben az ellenjelölteknek mindössze egyetlen lap adott ingyenes reklámlehetőséget, mégpedig a pozsonyi Ružinovské Echo. Ez a fő oka annak, hogy az újság a felmérés első helyén végzett: 73,75%-ban bizonyult hasznosnak a lakosság tájékoztatása szempontjából. A második helyen a Prešovský magazin áll, mely 71 helyet javított a 2016-os eredményéhez képest, a harmadik helyet pedig a Hlas Nového Mesta nevű pozsonyi lap szerezte meg, amely 2 évvel ezelőtt még az első volt a felmérésben. Michal Piško, a TIS munkatársa úgy véli, hogy a regionális lapok nagy részének még sokat kell fejlődniük ahhoz, hogy valóban hasznosak legyenek az olvasók számára. „A vizsgálat során 5 pozitív és 5 negatív kritériumot vettünk figyelembe, és azok a lapok, melyek meghaladták az 50 százalékos átlagot, már viszonylag hasznosnak bizonyultak. A 86-ból 47 újság ez alatt teljesített, tehát van még mit javítani a regionális lapok helyzetén. A felmérés eredményeire mindenképpen negatívan hatottak az önkormányzati választások is” – mondta lapunknak Piško. Az egyik kritérium például az volt, hogy a lap biztosít-e reagálási lehetőséget az aktuális polgármester ellenjelöltjének a kampány során.

 

A dél-szlovákiai kétnyelvű lapok kivétel nélkül az átlag alatt teljesítettek. Az érsekújvári Castrum Novum az 54. helyen végzett, 46,19 százalékot ért el. A lap hasznossága a 2016-os átlagához képest 1,43 százalékot esett, ezzel viszont 23 helyet rontott. A Komáromi Lapok és a Párkány és Vidéke is hasonlóan nagyot estek: az előbbi 21, az utóbbi 24 hellyel végzett rosszabbul, mint két évvel ezelőtt. A Dunaszerdahelyi Hírnök a 76. helyen zárt, 35,88 százalékkal. Az utolsó két helyen szintén kétnyelvű lapok állnak. Utolsó előttiként a Gömöri Hírlap végzett 22,66 százalékkal, amely a legutóbbi számában 6 képet közölt a polgármesterről. A legutolsó helyen a Nagymegyeri Hírmondó áll, melynek hasznossága el sem érte a 20 százalékot. Piško elmondta, hogy a kétnyelvű lapok vizsgálatára külön figyelmet fordítottak. „Azoknál az újságoknál, melyeknél ugyanaz a tartalom jelenik meg mindkét nyelven, csak a szlovákot vettük figyelembe. Viszont azoknál a lapoknál, melyek különböző írásokat közölnek szlovákul és magyarul, megvizsgáltuk mindkét részt. Ehhez külső segítséget is igénybe vettünk, hiszen a TIS nem rendelkezik elegendő magyar nyelvű dolgozóval. Mindenesetre úgy gondoljuk, hogy felmérésnél a lehető legátfogóbb képet adtuk a regionális újságok helyzetéről” – közölte a TIS munkatársa.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »