Megállítható a sclerosis multiplex súlyosbodása?

Őssejtbeültetést követő agresszív kemoterápiával kanadai kutatók képesek voltak leállítani a sclerosis multiplex (MS) súlyosbodását.

A The lancet című orvostudományi folyóiratban ismertetett kis létszámú tanulmányukba három kanadai kórházból 28 – 18 és 50 év közötti – beteget vontak be a kutatók. 23 beteg esetében a gyógykezelés nagyban csökkentette a betegség rohamait, egy beteg azonban meghalt.

A sclerosis multiplex (MS) a központi idegrendszer gyulladásos autoimmun betegsége, amelynek során károsodik az agy és a gerincvelő idegsejtjeit védő velőshüvely. A védőburok szétesése miatt zavar támad az idegrendszer kommunikációs rendszerében: lelassul vagy megszűnik az ingerületátvitel, látási, érzékelési, motoros és esetenként pszichiátriai problémákat okozva. A betegségnek több megjelenési formája van, előfordul, hogy a tünetek elszigetelt rohamokban jelentkeznek (visszaeső típus) vagy folyamatosan súlyosbodnak (progresszív típus). A legtöbb beteget a húszas-harmincas éveiben diagnosztizálják.

Az immunrendszer teljes megsemmisítése

A betegség egyik létező kezelése az immunrendszer elfojtása kemoterápiával, majd őssejtek juttatása a betegek véráramába, ezt a kezelést autológ hematopoetikus őssejt-transzplantációnak (HSCT) nevezik.

Kanadai kutatók azonban ennél továbbléptek: nemcsak elnyomták az immunrendszert, hanem teljesen megsemmisítették azt. Majd újjáépítették a beteg saját véréből gyűjtött őssejtekkel, amelyek olyan korai szakaszban vannak, hogy nincsenek benne az SM-et előidéző hibák.

A tanulmány szerzői szerint a túlélők körében 13 éven át nem voltak visszaesések, sem pedig a betegség új észlelhető jelei. Valamennyi résztvevő betegnek korábban rossz kórjóslata volt, és valamennyien átestek hagyományos immunrendszer-elnyomó terápián, amely nem segített az MS meggátlásában. Egy beteg a kemoterápia erős hatásainak következtében vesztette életét.

A világon több mint kétmillió ember szenved sclerosis multiplexben, Magyarországon mintegy 8-10 ezer család érintett.

Mark Freedman, a tanulmány vezető szerzője elismerte, hogy vizsgálatuknak vannak korlátai, például a kis létszám és az, hogy nem használtak kontrollcsoportot, hogy összehasonlítsák a kezelésbe bevontakkal. „Nagyobb klinikai próbákra van szükség, hogy megerősítsék eredményeinket” – idézte a kanadai kutatót a BBC News.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »