Megállapodtak Merkelék

Véget ért szerda reggel Berlinben a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) tárgyalása a közös kormányzás folytatásáról, és elkészült a koalíciós szerződés tervezete – jelentette a Spiegel Online hírportál.

A Spiegel Online hírportál, a Bild című lap, a Deutschlandfunk országos közrádió és a ZDF köztelevízió egybehangzó értesülései szerint a csaknem 24 órán át tartó utolsó tárgyalási fordulón valamennyi nyitott kérdést sikerült tisztázni, így a minisztériumokat is elosztották a pártok között.

A dpa szociáldemokrata körökből származó értesülései szerint Martin Schulz, az Európai Parlament korábbi elnöke, az SPD vezetője lesz az új külügyminiszter. Schulz egyúttal lemond a pártelnökségről, amelyet Andrea Nahles eddigi SPD-frakcióvezető vesz át tőle.

Az előző ciklushoz képest a legnagyobb különbség, hogy a szociáldemokraták megkapják a pénzügyminisztériumot, amelyet 2009-től 2017-ig a CDU-s Wolfgang Schäuble vezetett, a CSU pedig megkapja a belügyminisztériumot, amelyet Horst Seehofer pártelnök vezethet.

A CDU-s Peter Altmaier, a kancellári hivatal minisztere veszi át a gazdasági minisztériumot, míg párttársa, Ursula von der Leyen marad a védelmi tárca élén. Altmaier helyére az eddigi belügyminiszter, Thomas de Maiziere kerülhet, aki 2005 és 2009 között már betöltötte ezt a tisztséget.

A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium vezetésére Julia Klöckner, a CDU Rajna-vidék-Pfalz tartományi vezetője az esélyes. Szociáldemokrata politikus kerülhet a munkaügyi és szociális, a családügyi, az igazságügyi és a környezetvédelmi tárca élére, a CSU pedig a közlekedési tárcát és a fejlesztési segélyekért felelős minisztériumot kapja. Ez utóbbi tárcák várható vezetőiről még csak találgatások vannak.

A kormányalakítás következő lépése egy pártszavazás az SPD-nél a koalíciós szerződés tervezetéről. A párt akkor léphet ismét koalícióra a CDU/CSU-val, ha a 463 ezer párttag többsége megszavazza a megállapodást.

Itt a lista: ezekben állapodtak meg Merkelék

A német hírportálok szerda reggel tíz óra előtt nem sokkal bejelentették: a koalíciós tárgyalások meghosszabbításának harmadik „extra” napján a német pártok megállapodtak a végleges szerződés összes pontjáról. A hivatalos megerősítés még a szerdai nap folyamán várható.

A Deutsche Welle, a Spiegel Online hírportál, a Bild című lap, a Deutschlandfunk országos közrádió és a ZDF köztelevízió egybehangzó értesülései szerint a csaknem 24 órán át tartó utolsó tárgyalási fordulón valamennyi nyitott kérdést sikerült tisztázni, így a minisztériumokat is elosztották a pártok között. Az előző ciklushoz képest a legnagyobb különbség, hogy a szociáldemokraták megkapják a pénzügyminisztériumot, amelyet 2009-től 2017-ig a CDU-s Wolfgang Schäuble vezetett, a CSU pedig megkapja a belügyminisztériumot, amelyet Horst Seehofer pártelnök vezethet.

Ha a szocdemek is úgy akarják, húsvétra megalakulhat az új kormány

A végső döntés azonban a szociáldemokraták kezébe kerül. A kormányalakítás következő lépése egy pártszavazás az SPD-nél a koalíciós szerződés tervezetéről, amit igencsak megnehezíthet a párttagok növekvő száma is. Az SPD-hez az elmúlt időszakban több ezer új tag lépett be, 463 ezerre emelve a teljes létszámot. A szociáldemokraták az elkövetkezendő három hét alatt postai úton szavazhatnak arról, hogy elfogadják-e a három párti megállapodást a keresztény testvérpárttal.

Előzetes becslések szerint a szavazás végeredménye igen szorosnak ígérkezik, de a szerződés aláírásával Angela Merkel német kancellár végre kinevezheti a kabinet jövőbeli tagjait, ezzel lezárva a német választások utáni irányítás kaotikus hat hónapját. Ha minden a terv szerint alakul, húsvétra már új kormánya lesz Németországnak.

Ellenkampány a szerződés elvetéséről?

Úgy tűnik, hogy az utolsó előtti szakasz végéhez érkeztük minden idők leghosszabb kormányalakítási időszakában. A legnagyobb változás az egyik legfontosabb minisztériumra vonatkozik: a szociáldemokraták ugyanis megkapták a pénzügyminisztériumot. A másik nagy újdonságot Seehofer belügyminiszteri kinevezése jelenti, ami a migrációs válság miatt is kulcsfontosságú pozíció. A három párt jövőbeli terveiről készült, legalább 150 oldalas dokumentumot valószínűleg délután mutatják be a nyilvánosságnak – mondta az M1 berlini tudósítója.

Négy évvel ezelőtt ugyancsak pártszavazással döntöttek a nagykoalícióról, akkor a párttagok 75 százaléka megszavazta a szerződést, bár akkor nem volt ellenkampány. Most azonban a szocdemek ifjúsági szervezete indított ilyet. Az év eleje óta több mint 25 ezren léptek be a pártba, hogy szavazhassanak a koalíciós szerződésről, vagy annak elvetését segítsék – tette hozzá.

Két éves próbaidőszak következik

Minimális változások várhatók a szerdán elfogadott német koalíciós tárgyalások szerződésétől – mondta Kiszelly Zoltán politológus a Híradó.hunak. Meglátása szerint a szocialisták ugyan számottevő hatalmat kaptak a pénzügyminisztériumi pozíciókkal, de várhatóan ezeket először a minimálbér növelésénél vetik majd be. Németországban óránként 8 euróból nem lehet megélni, így várhatóan ezt az összeget a szocialisták a másfélszeresére növelnék – magyarázta.

A német koalíciós szerződés nem több, mint egy két éves tesztidőszak, aminek lezárását sokan Angela Merkel lemondásával képzelik el. A két év utáni „áttekintés” ugyan hozhat számottevő változásokat a német kormányzásban, de a kancellár lemondása valószínűleg nem tartozik ezek közé – mondta a politológus.

A szociáldemokraták új pozíciói sokban befolyásolhatják a német-francai viszonyokat is. Emmanuel Macron francia elnök közös költségvetést és pénzügyminisztert képzel el az eurózónának, ami leginkább a szociáldemokraták elképzeléseihez áll közel. A német konzervatívok egy része viszont visszafogottabb a nagyobb gazdasági integrációt eredményező európai reformtervekkel szemben.

Íme, a koalíciós szerződésben elfogadott legfontosabb álláspontok

Fegyverexport: A két fél megállapodott arról, hogy szigorúbb ellenőrzést vezetnek be a fegyverexportnál, melyet kifejezetten a jemeni háborúban részt vevő országokra vetnének ki. Ez a szaúdiak kizárásával járhat, akik a németek egyik legjobb partnerei e fegyvereladás terén.

Bevándorlás: A legfontosabb politikai kérdést már a koalíciós tárgyalások előtti héten eldöntötte a két fél: a családegyesítés felfüggesztését július 31-éig kitolták, az ilyen úton Németországba beengedett személyek számát pedig egy havi ezer fős korlátban állapították meg.

Európa: A két fél egyetértett abban, hogy Európának több befektetésre van szükség, különösképp az eurozóna költségvetésében. A döntést a szociáldemokraták a „megszorító mandátumok megszüntetéseként” ünnepelték, de a részletekről még nincsenek fejlemények. A felek különös figyelmet szenteltek a fiatal munkanélküliség csökkentésének és a vállalatok igazságok megadóztatásának is – különösképp a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon internetóriások tekintetében.

Lakhatás: A szociáldemokraták győzelmet arattak a német városok lakhatási problémáinak megoldásában. Az ingatlanspekulációk drámai ingatlanár-emelkedéshez vezettek a német nagyvárosokban, ami a megfizethető lakások számának csökkenéséhez és a hajléktalanok számának növekedéséhez vezetett. A győzelem ugyan egy kissé nagyobb bérleti díjjal jár, de a lakástulajdonosoknak közzé kell tenniük az előző bérlőre kiszabott bérleti díj dokumentumait. A döntés azonban nem foglalkozik a tulajok megbüntetésével.

Iskolák: A 11 milliárd euróra növelt befektetési alap mellett a két fél megállapodott az együttműködési tilalom feloldásáról, amely megakadályozza az iskolák állami támogatását – pedig ez jobb esetben az állam kizárólagos hatásköre lenne.

Klímaváltozás: A CDU és az SPD egyetértett abban, hogy Németország közzétegye a 2030-as és a 2050-es célkitűzéseit a környezetvédelem terén a nemzetközi megállapodás betartása mellett. Egy külön bizottságot hoznának létre, ami a 2018-as év céljait lefektetve a közlekedési és agrárgazdasági szektorok változásairól készítene jelentést. Barbara Hendricks szociáldemokrata környezetvédelmi miniszter már előre közölte: Németország valószínűleg nem lesz képes teljesíteni a 2020-ra kitűzött klímacéljait, az 1990-hez viszonyított 40 százalékos csökkenést.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »