Megállapodtak a parlamenti pártok

Megállapodtak a pártok az Országgyűlés bizottsági struktúrájáról, 15 bizottság működik továbbra is. A Fidesz-frakció Kövér Lászlót javasolja házelnöknek – jelentette be Gulyás Gergely szerdán Budapesten az egyeztetések után.

A Fidesz alelnöke beszámolt arról, hogy megmarad az a 14 szakbizottság és a törvényalkotási bizottság, amelyben 2014-ben megállapodtak a frakciók.

Hozzátette: a parlamenti mandátumarányoknak megfelelően 10 bizottságot a kormánypártok vezetnek, ötnek ellenzéki elnöke lesz. Elmondta, hogy ezentúl a népjóléti bizottságot az ellenzék vezeti, míg a kulturális bizottságot a kormánypártok.

Gulyás Gergely azt mondta, a bizottsági tisztségviselők száma csekély mértékben nőtt, azért, hogy a több ellenzéki frakció egymással meg tudjon egyezni. “Ami nem volt könnyű, erre volt szükség” – jegyezte meg, hozzátéve: igyekeztek konstruktív módon elősegíteni az ellenzékiek megegyezését.

Közölte, egyetértés jött létre a parlament tisztségviselőiről – az Országgyűlés elnökéről, az alelnökeiről, a jegyzőkről – is, minden párt tiszteletben tartja másik jelölési jogát. Az eddigieknek megfelelően öt alelnök lesz – ebből a kormánypártok hármat, az ellenzékiek kettőt jelölnek -, illetve a törvényalkotásért felelős alelnök.

A politikus azt mondta a házelnök személyére a Fidesz-frakció tesz javaslatot: ismét Kövér Lászlót jelölik az Országgyűlés elnökének.

A jelölést valamennyi ellenzéki frakció tudomásul vette – mondta.

“Azt reméljük, szemben a korábbi negatív tapasztalatokkal, most mindenki állja szavát és valamennyi tisztségviselőt megválaszt” – fogalmazott a fideszes politikus, aki emlékeztetett arra, hogy a korábbi parlamenti gyakorlat az volt, hogy egyik frakció sem mérlegeli a jelölt alkalmas-e a tisztségre.

Szerinte ellenkező esetben biztos, hogy Sneider Tamást nem szavazták volna meg parlamenti alelnöknek.

Gulyás Gergely örömét fejezte ki amiatt, hogy “rekordidő”, 30-32 óra alatt létrejött a megállapodás a parlamenti frakciók között.

Azt remélik – folytatta – , hogy eredményesen tud működni ebben a struktúrában a parlamenti bizottsági rendszer.

Értékelése szerint 2014 – az új házszabály hatályba lépése – óta a szakbizottságoknak sokkal nagyobb a szerepe a törvényalkotásban, ezért is nagyon fontos, hogy a pártok megfelelő személyeket jelöljenek azokba.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt jelentette be: házszabálytól eltéréssel módosítja a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt az új parlament, ehhez az ellenzék is hozzájárult. A kormánypárti politikus értékelése szerint ez megkönnyíti a kormányalakítás folyamatát, amelyet a legrövidebb időn belül meg kell tenni.

Harrach Péter arról is beszámolt: az egyeztetésen a parlament hagyományainak és méltóságának megfelelő politikai megállapodás született.

Hírdetés

Harrach Péter, a KDNP alelnöke, frakcióvezetője nyilatkozik a sajtó képviselőinek az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalás után az Országházban 2018. április 25-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Gulyás Gergelyt kérdezték az alakuló ülés napjára szervezett demonstrációról és a Kossuth tér lezárásáról is. Azt felelte: a szabály azt mondja, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának korlátja, hogy népképviseleti szerv, bíróság működését nem zavarhatja. Innentől a rendőrség szakmai hatáskörébe tartozik a kérdés – magyarázta, hozzátéve: most könnyebb a helyzet, mert az ülés és a tüntetés időben elválik. Azt is megfogalmazta: az elmúlt években a rendszerváltás óta legmagasabb színvonalú a rendőrség gyülekezési joggal kapcsolatos gyakorlata, ráadásul az éles ellentétben van azokkal a “gyalázatos időkkel”, amikor Gyurcsány Ferenc volt a kormányfő.

További kérdésekre válaszolva a kormánypárti politikus nem kívánta kommentálni a kormányzati pozíciókra vonatkozó sajtóhíreket, mint mondta, a megválasztott miniszterelnök feladata, hogy javaslatot tegyen a kormány struktúrájára és az abban szerepet vállaló személyekre.

Arra a felvetésre , miszerint a Kúria visszaéléseket állapított meg szavazók utaztatásával kapcsolatban, úgy reagált: pártja is több 100 esetben tett panaszt a választási bizottságoknál, ezek jó részében meg is állapították a jogsértést. Mióta Magyarországon demokratikus, szabad választások vannak, mindig előfordultak kisebb-nagyobb jogsértések, ezeket el kell kerülni – mondta, kiemelve: senki még csak nem is állíthatja, hogy egy ilyen világos, egyértelmű, nagy különbséget tükröző választási eredmény kialakulásához bármilyen esetleges szabálytalanságoknak köze lehetett.

A Jobbik vezeti a nemzetbiztonsági, a DK a költségvetési bizottságot

Az Országgyűlésben öt ellenzéki vezetésű bizottság működik a jövőben is: a legnagyobb ellenzéki frakció, a Jobbik adja a nemzetbiztonsági testület elnökét, míg a Demokratikus Koalíció (DK) a költségvetési bizottságot vezeti.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik delegációvezetője a parlament alakuló ülését előkészítő tárgyalások után szerdán az MTI-nek pozitívan értékelte az eredményt, szerinte a kormánypárti delegációk által biztosított keretek között a legerősebb pozíciókat tudták felvenni. Mint ismertette, pártja a nemzetbiztonsági és a vállalkozásfejlesztési bizottság elnökét adja, továbbá hét bizottsági alelnöki tisztséget kaptak. A két főbizottság vezetése jól tükrözi, hogy a Jobbik a legerősebb ellenzéki párt, az alelnöki tisztségek pedig alkalmasak arra, hogy a társadalmat nagy mértékben foglalkoztató kérdéseket képviseljék – összegzett az ellenzéki politikus.

Megjegyezte azt is, szerették volna, ha önálló testület foglalkozik az egészségügy, az oktatás, valamint az önkormányzatok kérdéseivel és feláll egy elvándorlás kérdéskörével foglalkozó bizottság is.

Gyöngyösi Márton beszámolt arról is, hogy a következő ciklusban is a Jobbik delegálja az Országgyűlés egyik alelnökét és két jegyzőjét, a személyi kérdésekről azonban még egyeztet a párt.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője az MTI-nek elmondta, pártja a népjóléti bizottságot vezeti, az MSZP-Párbeszédnek összesen nyolc bizottsági alelnöki posztja lesz, a Ház alelnökének pedig a posztot eddig is betöltő Hiller Istvánt jelölik.

Közölte, a frakciódöntés értelmében a Korózs Lajos – a bizottság eddigi alelnöke – vezeti a népjóléti bizottságot.

Hozzátette: az MSZP és a Párbeszéd egymás között állapodik meg a nyolc bizottsági alelnöki poszt elosztásáról.

Tóth Bertalan a szokásjoggal magyarázta, hogy az ellenzéki pártok hozzájárultak a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosításának házszabálytól való tárgyalásához. Elmondta, a módosítás részleteit nem ismerik, de 1990 óta szokás, hogy a minél gyorsabb kormányalakítás érdekében hozzájárulnak az ellenzéki pártok ahhoz, hogy a választás győztese átszabja a kormányzati struktúrát.

A politikus reménytelinek értékelte az alakuló ülés előkészítéséről tartott egyeztetéseket.

Megjegyezte, tárgyaltak és még a jövőben is tárgyalni fognak a későbbi ellenzéki együttműködésről is. Szerinte az önmagában eredmény, hogy egységes álláspontot alakítottak ki.

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője arról számolt be az MTI-nek, hogy az LMP a fenntartható fejlődés bizottságában adja majd az elnöki posztot, emellett két bizottság – a költségvetési és a honvédelmi – alelnökét adja. Hogy ki tölti be ezeket a pozíciókat, arról az LMP csütörtökön és pénteken tartandó siófoki frakcióülésén dönt – tette hozzá.

Schmuck Erzsébet úgy fogalmazott: a tárgyalások nem voltak egyszerűek. Két bizottsági struktúra merült fel javaslatként, a jelenlegivel megegyező, valamint egy olyan opció, amely szerint ugyan hárommal több bizottság alakult volna meg, de ugyanakkora összes taglétszámmal. Ebben az esetben azonban a testületek kisebbek lettek volna, az LMP és a DK nem kapott volna helyet a nemzetbiztonsági bizottságban, így ezt nem támogatták, végül maradtak a jelenlegi struktúránál.

Varju László, a DK alelnöke az MTI-nek elmondta, pártja vezeti az Országgyűlés költségvetési bizottságát.

Az ellenzéki képviselő nagyon fontosnak értékelte, hogy az ellenzéki együttműködés hatékony és eredményes volt, sikerült megteremteni a parlament alakulásával kapcsolatos elemi feltételeket.

Varju László azt mondta, “választási csalás utáni helyzet van”, ezért nagyon fontos a kormány ellenőrzése, amelynek egyik eszköze az Országgyűlés, illetve az országgyűlési bizottsági struktúra. Ezeket használni kell – mondta.
   


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »