Még nem kell számítani a hitelköltségek növekedésére

Még nem kell számítani a hitelköltségek növekedésére

Egyre élénkebb vita folyik arról, hogy emelkedhet-e az infláció az elkövetkező hónapokban vagy sem. Az elemzők többsége azonban még a pénzromlás erősödése esetén sem számít az alapkamat és így a hitelkamatok növekedésére.

Az elmúlt 12 hónap inflációs folyamatait, valamint az olajár változását elemezve a K&H Alapkezelő szakemberei arra a következtetésre jutottak, hogy mindkettő emelkedésére lehet számítani a közeljövőben. Érvelésük szerint az olajár elmúlt egy évben tapasztalt – negyvenről ötven dollárra való – emelkedése nem áll meg, és novembertől eléri azt a szintet, amely felhajtóerőt jelent az inflációra. Várakozásuk szerint a mostani nulláról az egy–két százalék közötti tartományba emelkedik a pénzromlás mértéke, ami kihívás elé állítja a jegybanki politikát.

Zsiday Viktor közgazdász, a Plotinus Holding Nyrt. igazgatótanácsának elnöke szerint nem ennyire egyértelmű a helyzet. Egyrészt ma még senki nem tudja megbecsülni, hogyan alakul az olaj ára a jövőben. Másrészt úgy véli, a jegybank korábban hangoztatott ígéretét, nevezetesen, hogy hosszabb ideig nem fogja emelni az alapkamatot, komolyan kell venni. Ahhoz nagyon meg kell ugrania a pénzromlás ütemének, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) emelni kezdje az alaprátát. Megítélése szerint a lassan krónikussá váló munkaerőhiány béremelkedéshez, majd a termékek drágulásához vezet, ami inflációs nyomást eredményez. De még ebben az esetben is csak akkor várható a jegybank közbelépése, ha a pénzromlás mértéke eléri a négy-öt százalékot, és akkor sem feltétlenül az alapkamat emelése lehet a kizárólagos megoldás. Ez utóbbira csak akkor kerülhet sor, ha az inflációs nyomással párhuzamosan a forint kellőképpen gyenge, mert így az alapráta emelésének hatására szükségszerűen erősödő nemzeti devizánk még abban a sávban marad, amely megfelel a jegybank elképzeléseinek.

Fotó: MN-grafika

Róna Péter közgazdász is úgy látja: ha lenne is olajár-emelkedés, az szerény mértékű lesz, ami nem eredményez inflációs nyomást sem a világgazdaságban, sem hazánkban. Sőt, jelenleg épp ellenkező irányú folyamatok figyelhetők meg: a deflációt a jegybankok alacsony kamatszinttel igyekeznek kezelni, s nem nagyon változhat ez a politika. Ettől a trendtől az MNB sem tud eltérni, oly mértékben függenek egymástól a nemzetgazdaságok.

Ez az eszmefuttatás azért érdekes az átlagember számára, mert az alapkamat esetleges emelése hatással lehet a rövidebb időre felvett hitelek kamatára. A bankok által nyújtott kölcsönök kamata ugyanis a budapesti bankközi kamatlábhoz (bubor) van kötve, ami a jegybanki alapráta emelkedését követően rövid időn belül maga is növekedésnek indul. Ez utóbbi pedig a havi törlesztőrészletek emelkedését jelentené a rövid kamatperiódusra kötött hitelszerződések esetén. Azok az ügyfelek lesznek biztonságban, akik három-öt-tíz éves kamatperiódusra vettek föl kölcsönt.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 24.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »