Még nem a csendes gyilkosé az ország – a kéményseprők nem adták fel

A kémények körüli mizéria hétfő óta két csapásirányt követ. Egyrészt a szakmájukért elkötelezett kéményseprők továbbra is felelősséget éreznek a társadalom iránt, és mindent megtesznek, hogy megvédjék a magyar lakosságot a „csendes gyilkostól”. Másrészt a törvényhozás felett is ott lebeg az eldöntendő kérdés: jogállam-e az, ahol a jogszabályokat a hatóságok a kormány szájíze szerint értékelik.

Mint ismert, nem hitelesítette hétfői ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a kéményseprés gyakoriságáról benyújtott népszavazási kezdeményezést, amelyet Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke nyújtotta be magánemberként június 21-én. A kérdés úgy szólt:

“Egyetért-e Ön azzal, hogy az állam törvényben biztosítsa a lakosságnak a legalább évenkénti kéményellenőrzést, függetlenül a kémény vagy a tüzelőberendezés típusától?”

Az NVB többsége úgy döntött, hogy a kérdés nem hitelesíthető. A hitelesítést megtagadó határozat ellen szavazott Fábián Adrián választott tag, Bodolai László, az LMP delegáltja, Borbély Andrea, a Jobbik delegáltja, Litresits András, az MSZP delegáltja és Lovas András, a KNDP delegáltja.

Sajnálattal vettük tudomásul az NVB elutasító döntését, ugyanakkor számítottunk is erre – fogalmazott lapunknak Vámos Csaba, a szakma legnagyobb érdekérvényesítő szervezetének alapítóelnöke.

“Ugyanakkor elcsüggedésre nincs ok, a törvényi lehetőséget kihasználva 15 napon belül beadjuk a Kúriához a felülvizsgálati kérelmünket, s ha az is eredménytelen lesz, az Alkotmánybírósághoz fordulunk”

– fogalmazott a KOSZ vezetője.

Vámos ugyanakkor bosszantónak és kontra produktívnak nevezte az NVB indoklását, Úgy látszik – fogalmazott -, a XXI. század derekán a magyar demokráciában csak és kizárólag arról lehet népszavazást tartani, ami a kormány szájízének megfelelő. Egyéb irányú kezdeményezéseket a kézi vezérelt szervezeteken, hatóságokon keresztül igyekeznek keresztülhúzni a kabinet, tette hozzá.

Jogászkodás – a kormány kénye-kedve szerint

A Kúria egyébként nehéz helyzetbe kerülhet a kéményseprők kezdeményezése miatt, ugyanis az Alkotmánybíróság a kormány kommunikációs stratégiájába illeszkedő kvótareferendum kapcsán egészen más álláspontra jutott, mint hétfőn az NVB. A választási bizottság előtt zajló vitában Patyi András NVB-elnök szerint ugyanis azért nem hitelesíthető a népszavazási kérdés, mert a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény felhatalmazást ad a belügyminiszternek, hogy szabályozza a tevékenység szakmai szabályait, a kezdeményezés pedig egy ilyen kérdést, az ellenőrzés gyakoriságát érinti.

 

Vagyis értelmezése szerint a kérdés a belügyminiszteri rendelet módosítására irányul, népszavazást pedig csak(!!!) az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben lehet rendezni.

 

A Patyival (kormánnyal?) szembeni NVB-tagok viszont amellett érveltek, hogy az Országgyűlés “visszaveheti” a belügyminiszterhez delegált jogalkotási feladatot.

 

A kvótareferendum esetében az Alkotmánybíróság viszont átengedte a kormány kezdeményezését, amely szintén nem csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés. “Az nem járja, hogy az egyik ügyben így döntünk, a másikban pedig úgy, mindig csak a kormány érdekét figyelembe véve” – szögezte le lapunknak Staudt Gábor, az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának jobbikos tagja.

 

Véleménye szerint ez a jogállamiságba ütközik. A szakpolitikus elmondta, hogy a nemzeti ellenzéki párt szerint kiterjesztő módon kell értelmezni ezt a jogvitát, tehát lehessen olyan témákban népszavazást tartani, amelyekben az Országgyűlés most vagy a jövőben el tud járni, vagy hatáskörébe volt, de a részletszabályozást a kormányra utalta.

 

Staudt hangsúlyozta, muszáj lenne végre dönteni ebben a 10 éve húzódó vitában, mert amíg ez nem történik meg, a hatóságok a kormány kénye-kedve szerint fognak dönteni.

Azonban amíg folyik a jogászkodás, bizony magyar családok élete is veszélybe kerülhet. Vámos Csaba is erre figyelmeztet, amikor elmondta az Alfahírnek, ők azt szeretnék elérni, hogy egy ilyen fontos preventív élet és- vagyonbiztosítási szolgáltatásban minimum legalább évi egy alkalommal részesüljenek a magyar állampolgárok (a jelenleg érvényes szabályozás szerint két évente kell vizsgálni a kéményeket).

Hivatalosan július 1-től vette át 15 megyében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) a kéményseprő szolgáltatást, július 18-tól kellene terepen lennie az OKF embereinek. Vámos lapunknak elárulta, hogy a helyzet aggasztó: a kollégák arról meséltek, hogy híján vannak a megfelelő eszközöknek, mérőműszereknek, sok esetben még a munkaruha is hiányos! Olyan esetről is hallott a szakszervezeti vezető, hogy az OKF kötelékében dolgozó kéményseprőt mindössze egy szivacsdugóval és egy 75 dekás kalapáccsal indították útnak.

Az okokat firtató kérdésünkre Vámos elmondta, hogy az OKF az idő rövidségével magyarázza a hiányosságokat (aminek ellentmond, hogy a vonatkozó törvényt már decemberben elfogadta a Ház), ugyanakkor véleménye szerint a szakmaiság, ami valójában hiányzik. Ennek ellenére az OKF elzárkózott a KOSZ segítségétől,

“a katasztrófavédelemmel szakmailag egyeztetni olyan, mint lóval imádkozni”

– értékelte a helyzetet.

Azért a 10-15 milliárd sem rossz pénz

De mi állhat valójában a háttérben? A válaszhoz elég feleleveníteni 2015. márciusát, amikor a jobbikos Szilágyi György a Törvényalkotási bizottságot arra kérte, ha már a kéményseprést átruházza a Katasztrófavédelemhez, akkor legalább engedje át azt a javaslatot is, hogy a szolgáltatást ne lehessen onnan később kiszervezni magáncégeknek. Vámos szavai szerint, bár ez a piac nem olyan nagy, mint a földek, vagy a trafikok esetében, de így is leeshet 10-15 milliárd forint egy jövőbeni csókosnak, aki azután érkezik, hogy az állam visszaprivatizálja a kéményseprést.

Itt nem feltétlenül csak arról van szó, hogy eltűnik egy szakma, és elveszítik a kéményseprők  a megélhetésüket, hanem a társadalom érdekei is sérülnek, hiszen az amit most a kormányzat képvisel, meggondolatlan, felelőtlen és súlyos következmények elé állítja a magyar lakosságot – utalt a KOSZ elnöke arra, hogy a nem megfelelő, és kellő gyakoriságú ellenőrzés növekvő számú szénmonoxid-mérgezéshez és kéménytűzhöz vezethet.

Ugyanakkor nem adják fel a küzdelmet!

“A szakmájukért elkötelezett kéményseprők továbbra is felelősséget éreznek a társadalom iránt, és mindent megtesznek, hogy megvédjék a magyar lakosságot a csendes gyilkostól”

– hangsúlyozta lapunknak Vámos Csaba.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »