Meg kellene duplázni az oktatási büdzsét

Meg kellene duplázni az oktatási büdzsét

Legalább a duplájára kéne emelni az oktatási költségvetést, és tananyag is reformra szorul a magyarországi nagyvállalatok tanácsa szerint. Az „Okos Magyarország” című jelentés emellett áfacsökkentést és magyar eurót is javasol.

Idén is közzétette a jelentését a tíz multinacionális vállalat (az ABB, az AkzoNobel, az Ericson, a Heinekken, a Henkel, a L’Oreal, a Magyar Telekom, a Nestlé, a Nokia és a Shell) vezetőit tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC). A szervezet idei jelentése „Okos Magyarország” címen jelent meg, és ahogy neve is mutatja, alaposan foglalkozik az oktatási rendszerrel, a munkaerő képzettségével és a digitalizációval.

Forráshiányos az oktatási rendszer

A jelentésben részben elemzik a magyar piac jelenlegi helyzetét, emellett konkrét javaslatokat is megfogalmaznak. Ezek közül több olyan felvetés is szerepel, amely az ellenzéki pártok vagy a kormányt kritizáló civilek javaslataiban is megjelenik. Ilyen például az oktatási rendszer kritikája. „Az elmúlt hét évben következetesen javasoltuk az oktatás fejlesztését és az oktatás költségvetésének legalább a duplájára emelését, s így teszünk most is. Egy okos Magyarország létrehozása az óvodától egészen az egyetem befejezéséig egy átgondolt oktatási tervet követel meg” – olvasható például a jelentésben.

A GDP és a költségvetés arányához képest a magyar állam 2006 óta egyre kevesebbet költ. Az utóbbi nyolc évben csak a közoktatásra fordított források mértéke emelkedett, miközben jelentősen csökkent a középfokú és a felsőfokú oktatásra fordított GDP-keret.

Az oktatás fejlesztésére 2020-ig a kormány összesen 180 milliárd forintot különített el (uniós pénzeket is beleértve). Ez alig több, mint a fele annak az összegnek, amelyeket 2010 és 2017 között új stadionok építésére vagy régiek felújítására fordítottak, erre eddig 340 milliárd forint jutott.

Több egyetemi férőhelyre lenne szükség

Az oktatási büdzsé növelése mellett javasolják az egyetemi férőhelyek számának növelését is. Hangsúlyozzák, hogy a közeljövőben egyre nagyobb igény lesz a képzettséggel rendelkező munkaerőre (különösen a reál tudományokban jártas munkavállalókra – ezen a téren, mint írják, vannak pozitív fejlemények is az oktatási rendszer alakulásában). Felhívják rá a figyelmet, hogy hamarosan az automatizáció számos alacsonyan képzett szakember munkahelyét veszélyeztetni fogja. Azaz az „összeszerelő-ország” koncepciója elhibázott, a kormánynak ehelyett az ipar diverzifikációját és az innovációt kellene bátorítania.

A tanulmány pozitív példaként mutatja be a finn oktatási rendszert, amelyek, mint írják, a német és a koreai mellett ez az, amely a legjobban fejlesztik azokat a készségeket (például a kooperációt és a kreativitást), amelyeket a munkaerőpiacon egyre inkább elvárnak.

Hírdetés

http://mno.hu/

A sokszor pozitív példaként felhozott finn modell az elmúlt hónapokban a kormánypárti sajtóban kisebb lejárató kampány célpontja volt. A Mészáros Lőrinc tulajdonában MediaWorks-lapokban például a főszerkesztő Szakács Árpád azt állította, hogy a finn iskolások „templomokat, katedrálisokat gyújtanak fel, néha véres utcai zavargásokat provokálnak és egyes iskolákban a szülői fegyverrel tömeggyilkosságokat rendeznek osztálytársaik körében.” A Magyar Hírlapban pedig Lovas István egy finnországi magyar tanárral készített interjút, aki azt mondta, Finnországban nincs irodalomoktatás, ehelyett csak „Donald kacsa-képeket nézegetnek”. Ennek ellenére a finn diákok szövegértése a PISA-tesztek szerint az egyik legjobb a világon, a nyilatkozó tanár, Kádár György szerint viszont a tesztekkel van a baj.

Digitalizáció és áfacsökkentés a korrupció ellen

A HEBC tagjai szerint az oktatási rendszert, illetve általában Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődési irányairól fontos lenne alapos társadalmi párbeszédet folytatni. „Az állampolgárok bevonásával lehetne megalkotni, hogy milyen legyen Magyarország 10-15 év múlva – a felelős részvétel és elkötelezettség érzését adva ebben a folyamatban az egyéneknek és az üzleti vállalkozásoknak egyaránt. Melyik jövőbeni irányt kellene az országnak választania, hogyan fejlesszük az oktatást és a gyorsan változó világunkban élni és dolgozni képes munkaerőt – ezek olyan kérdések, amelyek mindenkit foglalkoztatnak” – írják.

A HEBC sürgeti a digitalizáció és a digitális ügyintézés terjesztését is, mint írják, ezen a téren pozitív fordulatot jelentett például az EKEÁR-rendszer és az e-recept bevezetése. Az EKEÁR, mint írják, csökkentette az áfacsalások mértékét, azonban szerintük a feketegazdaság továbbra is jelentős, tartós eredményt a 27%-os áfa csökkentése és a közbeszerzések átláthatóbbá tétele jelentene.

Bevezetnék az eurót

A HEBC a „keleti nyitás” politikájáról ellentmondásosan ír. Egyrészt időszerűnek tartja olyan megoldások keresését, amelyek csökkentik Magyarország függőségét az európai uniós támogatásoktól, ugyanakkor úgy tartják, a magyar gazdaságnak erősebben kellene integrálódni az uniós piachoz – ennek az egyik eszköze lehetne az euró bevezetése is.

http://mno.hu/

Egyetértünk abban, hogy az uniós alapokból származó beruházásoknak hosszú távon is a fenntartható fejlődést kell elősegítenie. Most, hogy úgy tűnik, magunk mögött hagytuk a gazdasági válságot, arra bátorítjuk a magyar kormányt, hogy gyorsítsa fel az ország gazdaságának integrációját az európai gazdaságba és vezesse be az eurót. Az euró bevezetése segít kiküszöbölni az árfolyam-bizonytalanságot, elősegíti a befelé irányuló befektetéseket, a kereskedelem költségeinek csökkentése révén a pénzügyi szektor javát szolgálja és hozzájárul a GDP növekedéséhez is – írják.

 


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »