Még erősebb ellenőrzéssel fenyeget Kína a déli tengeren

Az ellene hozott hágai bírósági döntés után a peking kormány kilátásba helyezte a légvédelmi azonosító övezet kiterjesztését a tengerre. Azt is közölték, remélik, a Fülöp-szigetek visszatér a tárgyalóasztalhoz a vitatott szigetek ügyében.

Kína azt hangoztatta szerdán, a dél-kínai-tengeri vitával kapcsolatos választottbírósági döntés másnapján, hogy minden lehetséges eszközzel megvédi a magának követelt terület szuverenitását. A pekingi kormány kilátásba helyezte a Kelet-kínai-tenger felett létrehozott légvédelmi azonosító övezet kiterjesztését a Dél-kínai-tengerre.

A hágai székhelyű Állandó Választottbíróság a Fülöp-szigetek kezdeményezésére indított eljárást lezárva kedden arra a megállapításra jutott, hogy Kínának nincs “történelmi joga” területi igényeit érvényesíteni a Dél-kínai-tengeren. Peking kategorikusan elutasította a döntést, és közölte, hogy semmisnek tekinti.

“Kína minden lehetséges eszközzel megvédi szuverenitását és tengeri jogait” – szögezte le kommentárjában a Kínai Kommunista Párt hivatalos lapja.

“Azzal kapcsolatban, hogy Kína létrehoz-e légvédelmi azonosító övezetet a Dél-kínai-tenger felett, először is le kell szögezni, hogy joga van hozzá. De, hogy szükséges-e, az a fenyegetés mértékétől függ” – jelentette ki újságíróknak Pekingben Liu Csen-min külügyminiszter-helyettes. Hozzátette, reméli, a Fülöp-szigetek visszatér a tárgyalóasztalhoz.

Amerikai és japán tisztségviselők korábban azt mondták: tartanak attól, hogy Kína, ha számára kedvezőtlen lesz a választottbírósági döntés, létrehoz egy légvédelmi azonosító övezetet a Dél-kínai-tenger felett, amint tette ezt 2013-ban egyoldalúan a Kelet-kínai tenger felett, vagy felgyorsítja a mesterséges szigetek építését a tengeren. Peking kifejezetten visszautasította akkor, hogy erre készülne.

A nemzetközi gyakorlatban az effajta légvédelmi azonosító övezeteket olyan államok hozzák létre, amelyek partjait nagy kiterjedésű nyílt víz övezi. Az Egyesült Államok 1950-ben állapította meg a maga övezetét, s azóta több mint húsz ország követte. E zónákkal lényegében arra kötelezik a légtérbe belépőket, hogy igazolják magukat. Japán 1969-ben határozta meg a maga légvédelmi azonosító övezetét.

A kínai külügyminiszter-helyettes szerdai sajtótájékoztatóján megjegyezte, hogy a hágai választottbíróság tagjai közül egyik sem ázsiai, így nem is értheti a problémát, amelynek ügyében ítélkezett.

Tajvan a hágai döntés miatt előrehozta egy hadihajója rendszeres járőrútját a Dél-kínai-tengeren. A fregatt érinti a Tajvan által magának követelt Tajping szigetet. Caj Jing-ven tajvani elnök a hadihajó szerdai kifutása előtt felszállt a fedélzetre, és beszédet mondott a haditengerészek előtt. Kijelentette, hogy Tajvan megvédi tengeri jogait.

Tajvan is hevesen elutasítja a választottbírósági döntést, a tajpeji elnöki hivatal közölte, hogy a határozat, amely sziklának minősítette a közigazgatása alá tartozó 64 hektáros Tajping /Itu Aba-szigetet (a Spratly-szigetcsoport legnagyobbikát), súlyosan megsértette Tajvan területi jogait.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »