Még a nyári szünet előtt dönt az Ab a kvótanépszavazásról

Megérkezett az Alkotmánybírósághoz a Magyar Liberális Párt (MLP) elnökének, Fodor Gábornak az alkotmányjogi panasza, amelyet a tervezett kvótareferendum kapcsán nyújtott be. A testület főtitkára azt mondta, várhatóan a nyári ítélkezési szünet előtt dönteni fognak a felmerülő kérdésekről.

A kormány népszavazási kezdeményezésével kapcsolatos indítványokról az Alkotmánybíróság (Ab) várhatóan még a július közepén kezdődő ítélkezési szünet előtt dönteni fog – mondta Bitskey Botond, az Ab főtitkára.

A testület munkatársa azután nyilatkozott, hogy megérkezett hozzájuk a Magyar Liberális Párt (MLP) elnökének, Fodor Gábornak az alkotmányjogi panasza. A politikus a Kúria május 3-án közzétett döntését támadta meg, amely szerint lehet népszavazást tartani a kormány által megfogalmazott kérdésről.

A kormány népszavazási kérdése úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" Az Országgyűlés május 10-én elrendelte a kormány által kezdeményezett népszavazást.

Bitskey Botond elmondta: a népszavazást jogi szempontból megengedő kúriai döntést, illetve a népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot egyaránt meg lehet támadni. A kúriai döntéssel szembeni alkotmányjogi panaszra vonatkozó általános szabályok szerint az ügyben érintett személy fordulhat az Ab-hez, ha a döntés az alaptörvényben biztosított jogát sérti. Ebben az esetben az alkotmányjogi panasz benyújtására a döntéstől számított 60 napjuk van az érintetteknek, ez a határidő tehát július legelején jár le. A panasz befogadhatóságával összefüggő lényeges kérdés lehet, hogy kinél merül fel alapjogsértés a kúriai döntés miatt, kinél állapítható meg az érdemi elbíráláshoz szükséges érintettség – jegyezte meg a főtitkár.

Az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos befogadási eljárásra – azaz, hogy egy indítvány alkalmas-e egyáltalán érdemi vizsgálatra – az ügyrend szerint 120 napja van a testületnek. Ha az Ab úgy dönt, hogy a panaszt érdemben is vizsgálja, további 180 napon belül kell elkészülnie az első határozattervezetnek. Az érdemi döntés meghozására egyébként nem szab határidőt az ügyrend.

A május 10-ei országgyűlési határozat ellen – amely elrendelte kormány által kezdeményezett népszavazást – ugyanakkor a közzétételétől számított 15 napon belül, május 25-éig lehet jogorvoslattal élni az Ab-nél, a testület pedig az azt követő 30 napon belül – június 24-éig – köteles érdemi döntést hozni. Ebben az esetben az indítványt bárki benyújthatja, de a kérelem nem irányulhat a népszavazási kérdés tartalmát érintő felülvizsgálatra.

Ebben a hatáskörében az Ab lényegében csak azt ellenőrizheti, hogy a Kúria hitelesítő döntése és a népszavazás Országgyűlés általi elrendelése között nem következett-e be olyan lényeges változás a körülményekben, ami alapján az Országgyűlés határozata alkotmány- vagy törvénysértő lenne. Ebben a hatáskörében az Ab még nem járt el – tette hozzá a főtitkár. Jelezte azt is, ilyen indítvány a mostani ügyben sem érkezett eddig.

Arra a felvetésre, hogy az alkotmányjogi panaszok elintézésére vonatkozó határidők miatt a népszavazást közvetlenül megelőző időszakban vagy akár utána is megszülethetne egy az alkotmányjogi aggályoknak esetlegesen helyt adó Ab-döntés, Bitskey Botond hangsúlyozta: ezt a helyzetet a testület mindenképpen igyekszik megelőzni.

Fodor Gábor a kúriai döntést támadó indítványában elsősorban arra hivatkozik, hogy a kormány kérdése nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani.

Az MLP elnökének indítványa felvetette azt is, hogy a Kúria határozata sérti az indítványozónak azt az alaptörvényben biztosított jogát, hogy az alapvető jogokat biztosító államban éljen, továbbá "a népszavazás elrendelésével – sikerétől függetlenül is – kétségessé válhat Magyarország európai uniós tagsága".

A kötelező menekültkvóta ügyében más eljárások is folyamatban vannak. Magyarország az Európai Unió Bíróságán támadta meg tavaly decemberben az úgynevezett kötelező kvótadöntést. A luxembourgi testület általában egy-két év alatt hozza meg határozatát.

Szintén 2015 decemberének első napjaiban fordult alkotmányértelmezést kérve a magyar Alkotmánybírósághoz Székely László ombudsman az uniós kvótarendszer, a menekültek tömeges áthelyezésének lehetősége miatt. Indítványában többek között azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából áthelyezést lehetővé tenni, ha erre nem adott át hatáskört az uniónak.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »