Még a kormányszócső szerint is azonnali, drasztikus béremelésre lenne szükség

Még a kormányszócső szerint is azonnali, drasztikus béremelésre lenne szükség

Még a Híradó által megkérdezett közgazdászok és szakmai szervezetek szerint is azonnali béremelésre van szükség mind az állami, mind a magánszférában a fenntartható gazdasági növekedés biztosítása érdekében. Ennek mértékéről és kivitelezéséről azonban megoszlanak a vélemények.

Jelentősen elmaradnak a hazai bérek a nyugati fizetésektől. Hogy ezt lássuk, nem kell messzire tekintenünk, elég, ha Hegyeshalomnál átnézünk a másik oldalra. Ugyanis a jelenlegi osztrák bérszínvonal egynegyedén, reálértéken számolva pedig az egyharmadán állnak csak a magyar keresetek. A szakadék mértéke nem számít újdonságnak, viszont minél később kezdjük meg a felzárkózást, annál súlyosabb árat kell majd fizetnünk érte.

Elengedhetetlen tehát a bérfejlesztés, különösen a reálbéreket tekintve. A kormányzatnak elő kell segítenie, hogy infláció felett növekedjenek a fizetések, a pénzromlást meghaladó növekmény esetében pedig el kell tekintenie az ezzel járó közterhektől, vagyis fel kell vállalnia a bértehercsökkentést. Mindezt ugyanakkor csak a hatékonyság és a versenyképesség javításával együtt lehet megtenni – mondta a hirado.hu-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Úgy vélte: a reálgazdaságban már megindult ez a folyamat, de egy központi programmal lehetne még azt támogatni. Nagyarányú béremelést ugyanakkor csak a nagyvállalatok tudnának megtenni, de ők is csak olyan mértékben, hogy az a versenytársainkkal szembeni bérelőnyünket ne veszélyeztesse – állapította meg.

Szemléletváltás kell

Pesuth Tamás közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint az olyan stratégiailag fontos ágazatokban, mint az egészségügy vagy az oktatás, a bérezést tekintve szemléletváltásra lenne szükség, ami nem 5-10, hanem nagyságrendileg nagyobb, 50-100 százalékos bérnövekedést kellene, hogy eredményezzen.

Ez egyrészt csökkentené a képzett munkaerő elvándorlásának ütemét, másrészt nagyobb megbecsültséget eredményezne a munkavállalókban, illetve hozzájárulna a termelékenység emelkedéséhez. A béremelésnél viszont a nettó bér emelését már nem a munkavállalói adócsökkentésen keresztül, hanem a munkáltatói adócsökkentésen és a bruttó bér emelkedésén keresztül lenne célszerű elérni. Például a szociális hozzájárulási adó mérséklése melletti bruttó béremelkedés magasabb nettó bért eredményezne a munkavállaló oldaláról – magyarázta.

Lépnie kell(ene) az államnak

Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint a legfontosabb az lenne, hogy alapelvvé váljon: senki sem kereshet kevesebbet, mint amennyi a létminimum összege. Körülbelül 200 ezer ember állami fizetése nem éri el ezt a szintet, ezért a kormánynak azonnali, drasztikus minimálbér-emelésről kellene döntenie. Erre meg is lenne a fedezet – jegyezte meg.

A magángazdaságban ezt úgy lehetne elérni – folytatta, ha 2018-ig haladékot kapnának a cégek a létminimum szintjét elérő minimálbér-emelésre. A vállalkozások többsége már most meg tudná ezt tenni, egy másik része nem, de lenne három éve arra, hogy alkalmazkodjon. Azoknak a cégeknek viszont, amelyek nem tudnának három év alatt sem a létminimum szintjén foglalkoztatni, nincs létjogosultságuk a gazdaságban.

Az onnan felszabaduló munkaerőt át lehetne képezni a betöltetlen állások valamelyikére, így kezelhető lenne a szakemberhiány, vagyis aktív munkaerő-politikát kellene folytatni a jelenlegi közmunkaprogram helyett – hangsúlyozta.

Csak a közmunkára jut pénz

A kormány ugyanakkor másként vélekedik a kérdésről. A jövő évi költségvetés alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap a következő évben közfoglalkoztatásra 325 milliárd forintot, aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre viszont csak 16 milliárd forintot fordít majd.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke ezzel kapcsolatban korábban azt mondta: a jövő évi büdzsé sem a dolgozói szegénység csökkenéséhez, sem a foglalkoztatás növekedéséhez nem járul hozzá.

Mindenkinek jobb lenne

Pogátsa Zoltán szerint egyébként a cégeknek is érdeke lenne a bérek nagyobb arányú emelése, így a többségük támogatná is azt. Ameddig ugyanis ez nem történik meg, nem tudnak emelni a technológiai szintjükön sem. Mert hiába hoznak létre nagyobb hozzáadott értéket, ha a versenytársaik versenyelőnyt szereznek azzal, hogy kizsákmányolják a munkavállalóikat, és úgy nyerik meg a tendereket.

A közgazdász úgy vélte, a jelenlegi bérszínvonalon már rövidtávon sem lehet működtetni a gazdaságot. A vállalkozások az ország jelentős részén ugyanis nem találnak megfelelő fizetőképes keresletet, így nehéz a vállalkozás, ami visszaüt a foglalkoztatásra is. Ha kevesebben dolgoznak, az negatívan hat az adópolitikára, mert kevesebb embertől kell beszedni az adókat. Az pedig befolyásolja a költségvetés számait is, és még kevesebb pénz jut majd az oktatásra, a fejlesztésre, az innovációra, holott ezek mértékét jelenleg is emelni kellene.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »