Még a drágulási ütemben is két számjegyű a különbség

Bár az új lakások februárban kevésbé drágultak, a különböző országrészeket nézve jelentősek az eltérések: Budapesten például 6 százalékkal nőttek az árak január végéhez képest, míg Szombathelyen 32 százalékkal csökkentek. A legnépszerűbb méretű téglaépítésű és panellakások átlagára is nőtt, mégpedig több mint 6 százalékkal. Egyedül a családi házaknál tapasztalható stagnálás.

Februárban a lakáspiac tovább élénkült, a drágulás pedig folytatódott, ám érdekes módon a használt ingatlanok ára ebben az időszakban már jobban emelkedett, mint az újaké. Ez azért történhetett így, mert ugyan a vételükre igénybe vehető támogatások összegei már januárban nőttek, viszont akkor ezek még kevésbé drágultak: ezzel szemben az új otthonok esetében már ekkor több mint 5 százalékos áremelkedésről beszélhettünk.

„Múlt hónap végére a 60-150 négyzetméteres új lakások drágulása lassult: a február végi országos átlagár 35 millió forint volt, ami mindössze 0,5 százalékkal haladta meg a januári végi szintet. Budapesten azonban 6 százalékkal 47 millió forintra nőtt ezen otthonok ára” – mondja Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szintén drágulás következett be a fővárosi agglomerációban: Biatorbágyon például 4 százalékkal 40 millió forintra, Szentendrén 5 százalékkal 42 millió forintra nőttek az új otthonok átlagárai. Van azonban látványos ellenpélda is: Szombathelyen például a 60-150 négyzetméteres új lakások átlagára 32 százalékkal 19 millió forintra mérséklődött. Ennek magyarázata vélhetően abban keresendő, hogy a csoknak köszönhetően ezen az áron adhatók el legjobban a lakások. Másrészt a fejlesztők valószínűleg túlbecsülték azt a keresletnövekedést, amit a támogatások januárban bejelentett növelésétől vártak, az akkor megemelt árakat pedig korrigálhatták.

A 90-300 négyzetméteres új családi házak országos átlagára január végéről február végére 0,25 százalékkal nőtt, az átlagár 40 millió forintra jön ki. „Ez a drágulás lényegében minimális növekedést jelent, de a szórás ebben a kategóriában is jelentős” – emeli ki Balogh László. Példaként felhozza, hogy bár Budapesten 4 százalékos árcsökkenés következett be ezeknél az ingatlanoknál, így is 63 millió forintot tesz ki az átlagár. Jelentősebb drágulással zárta a februárt Székesfehérvár, ahol 9,6 százalékkal 52 millió forintra nőttek a szóban forgó családi házak átlagárai a kínálati piacon. Ugyanakkor Győrben 9 százalékkal mérséklődtek az árak, így az átlagos vételi összeg már csak 34 millió forint.

Téglától a panelig

Februárban a régebbi építésű, 50-70 négyzetméteres téglaépítésű lakások ára már eléggé megemelkedett, az országos átlagár 6,6 százalékkal 21 millió forintra nőtt. Szegeden még ennél is nagyobb volt a drágulás: itt 10 százalékkal 13 millió forintra nőtt az átlagár. Egerben 9 százalékkal 11 millió forintra drágultak ezek a lakások, míg Győrben 8 százalékos áremelkedés után már 19 millió forintért lehet vásárolni ilyen ingatlant. Balogh László kiemelte, hogy a használt lakások iránt élénk az érdeklődés, ez pedig megmutatkozik az árakban is, ám az év hátralévő részében nem várható hasonló mértékű drágulás egyik hónapról a másikra, egyszerűen azért, mert a fizetőképes kereslet határt szab az áremelkedésének. Az év hátralevő részében nem számít jelentősebb áremelkedésére az FHB sem.

Az 50-70 négyzetméteres panelekért szintén többet kell fizetni februárban: ezek ára az országos átlagot nézve 6,3 százalékkal emelkedett, február végén pedig átlagosan 14,9 millió forintot kellett letenni az asztalra az ilyen otthonokért. Hónap végén a fővárosban 16,5 millió forintos átlagáron hirdették ezeket az ingatlanokat, ami 3,3 százalékos havi drágulásnak felel meg. A hasonló méretű győri panellakások átlagára 5,4 százalékkal 14,5 millió forintra emelkedett, míg Miskolcon 3,4 százalékkal 6,2 millió forintra csökkent az átlagáruk.

„Az 50–70 négyzetméteres panelek átlagára kétharmada a téglaépítésűeknek, és az alacsonyabb ár miatt stabil a kereslet irántuk. Ez mindenképpen szerepet játszhat a februárban bekövetkezett jelentős drágulásban is. A jelentős árkülönbség miatt a panelek iránti kereslet a jövőben is nagyobb lehet, ami ezen a területen jelenthet még további áremelkedést is” – értékeli az adatokat Balogh László.

Fotó: MNO

Februárban a 90–300 négyzetméteres családi házak ára alig változott: országos átlagáruk 29 millió forintot tesz ki, nagyjából annyit, mint januárban. Ez az eredmény azonban csalóka lehet, mert csak az országos átlagra igaz: Budapesten az átlagár 4 százalékkal 45 millió forintra nőtt, miközben a kínálat lényegében stagnált. A fővárosi agglomeráció több településén viszont csökkent a szóban forgó házak átlagára: Fóton 18 százalékkal 38 millió forintra, Budaörsön 5 százalékkal 61 millió forintra, Érden pedig 4 százalékkal 34 millió forintra mérséklődött az átlagos ár. Balogh az országos adatokra utalva kiemelte, hogy Békéscsabán 8,6 százalékkal 19 millió forintra, Egerben 9,4 százalékkal 35 millió forintra nőtt az átlagár.

Hullámzik a telekár

A 3 ezer négyzetméteresnél kisebb lakóövezeti és külterületi telkek országos átlagára 12 millió forinton stagnált január végéhez képest. Budapesten átlagosan 3 százalékkal 33 millió forintra nőtt az átlagár. A fővárosi agglomerációban itt is találunk kiugró drágulást: a budakalászi telkek átlagos ára például 30 százalékkal 17 millió forintra nőtt. A szinte szomszédos Pomázon ugyancsak 30 százalékkal nőttek a szóban forgó telkek árai, így 13 millió forintos átlagárral zárták a februárt. Ezzel szemben Biatorbágyon 6 százalékkal 14 millió forintra, Szentendrén pedig 4 százalékkal 19 millió forintra esett az átlagár.

Árcsökkenést könyvelhetett el több nagyváros is. A győri telkek ára például 24 százalékkal 12 millióra csökkent egy hónap leforgása alatt, Sopronban 12 százalékkal 22 millió forintra mérséklődött az átlagos telekár, Székesfehérváron pedig 12 millió forinton stagnáltak ezek az értékek. Ugyanakkor a keleti országrész több városában is emelkedés történt: Szegeden a telekárak 3 százalékkal 18 millióra, Kecskeméten és Nyíregyházán egyaránt 5 százalékkal 6 millió forintra drágultak a parcellák. Balogh László a telekpiacról azt is elmondta, hogy az új családi házakat kínáló tulajdonosok hátrányban lehetnek azokkal szemben, akik saját maguk szeretnének építkezni. Az új szabályok szerint ugyanis az, aki magának épít családi házat, az áfát is visszaigényelheti, ezáltal pedig alacsonyabb áron juthat hozzá a lakóingatlanhoz.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »