May: a népszavazás milliók csendes forradalma volt

A brit EU-tagságról rendezett népszavazás “csendes forradalom volt”, amelyben sokmilliónyi választó megmutatta: nem tűri tovább, hogy véleményét figyelmen kívül hagyják – mondta szerdán a brit miniszterelnök.

Theresa May a kormányzó Konzervatív Párt Birminghamben rendezett éves kongresszusának zárónapján felszólalva kijelentette: e forradalom mélyről fakadt, mivel “nem a gazdagok hozták a legnagyobb áldozatot a pénzügyi válság után, hanem a hétköznapi munkásosztálybeli családok”.

Másfél órás beszédében hozzátette: azok, akik az “alacsony képzettségűek” bevándorlása miatt veszítették el állásukat, vagy csökkent a bérük, úgy tartják, hogy “az élet nem igazságos”.

A júniusi népszavazás “nemzedékenként csak egyszer előálló lehetőséget” teremtett az ország megváltoztatására – tette hozzá a brit kormányfő, akinek ez volt az első pártkongresszusa miniszterelnökként és a Konzervatív Párt vezetőjeként.

Elődje, David Cameron az EU-tagságról június 23-án tartott népszavazás után lemondott, miután a választók többsége a kormány ajánlásával ellentétben a kilépésre voksolt.

Theresa May a szerdai záróbeszédében megerősítette a kongresszus idején már ismertetett tervét, hogy London március végéig aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét.         

Ez a cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, és aktiválásának bejelentésével veszi kezdetét a szerződésben előirányzott kétévi tárgyalássorozat a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről.

A brit kormányfő a Konzervatív Párt kongresszusán adott először hozzávetőleges tájékoztatást a cikkely aktiválásának várható menetrendjéről. Korábbi nyilatkozataiban visszatérően csak annyit közölt, hogy ez a lépés az idei év vége előtt nem várható, mivel a brit kormánynak előbb ki kell dolgoznia tárgyalási stratégiáját.

A cikkely alapesetben kétévi tárgyalási folyamatot irányoz elő, így a brit EU-tagság elvileg 2019 első negyedévének végéig megszűnhet.

Szerdai beszédében Theresa May megerősítette azt is, hogy a brit kormány tavasszal kezdeményezi a parlamentben annak az 1972-ben kelt törvénynek a hatályon kívül helyezését, amelynek alapján Nagy-Britannia csatlakozott az európai közösséghez. Ez a törvény rögzíti jelenleg is Nagy-Britannia EU-tagságát.

A brit kormányfő kijelentette: a jogszabály visszavonásával “örök időkre” megszűnik az EU-jog hatálya Nagy-Britanniában.

Theresa May szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy London pontosan milyen megállapodásra jut az EU-val a kilépési tárgyalássorozat végén. Elismerte, hogy “kemény tárgyalások” várhatók, amelyeken engedményeket is kell majd tenni.

Kijelentette: a maga részéről azt szeretné, ha a majdani megállapodás kitérne az áruk és szolgáltatások szabadkereskedelmére, és a lehetséges legnagyobb fokú szabadságot biztosítaná a brit üzleti vállalkozásoknak ahhoz, hogy kereskedhessenek az Európai Unió egységes belső piacával, és működhessenek e piacon belül, az európai vállalatok pedig ugyanezt tehessék a brit piacon.

Egyenes utalást tett ugyanakkor arra, hogy ennek fejében London nem lesz hajlandó engedményeket tenni a bevándorlás ügyében. Theresa May kijelentette: Nagy-Britannia nem azért távozik az Európai Unióból, hogy ismét feladja a bevándorlás feletti ellenőrzést.

Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az egységes uniós piachoz – ahogy azt a brit üzleti szféra folyamatosan követeli -, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez.

Theresa May többször hangoztatott véleménye szerint viszont az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »