Mátyás király, Ady, Bartók és sok nagy magyar személyiség (alá)írásából nyílik tárlat

A magyar történelem hét évszázadának fontos iratait és jelentős személyiségeinek aláírását bemutató tárlat nyílik március 15-én a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületében, Budapesten. A Levéltár megkeresésünkre elmondta: a későbbiekben reményeik szerint kerekasztal-beszélgetéseket is szerveznek majd történészek, igazszágügyi szakértők, grafológusok részvételével, amelynek keretében a történelmi események fényében vizsgálnák meg közelebbről történelmünk egy-egy nagy alakjának személyiségét.

A Magyar Nemzeti Levéltár közleménye szerint az épület új kiállítótermében helyet kapó Nyomot hagytak – Évszázadok, személyiségek, aláírások című tárlat az aláírás hitelesítő szerepének alakulását tárja fel a kezdetektől napjainkig, valamint betekintést enged ritkán látható levéltári forrásokba. 
 
A húsz aláírást és a hozzájuk tartozó levéltári dokumentumokat felvonultató, a 21. századi technikát használó interaktív kiállítás

olyan kiemelkedő eseményeket és személyiségeket helyez előtérbe, amelyek és akik jelentősen befolyásolták Magyarország történelmét, kultúráját és fejlődését a 14. század közepétől egészen a 20. század végéig.

A látogatók eredeti formában tekinthetik meg Mátyás király délvidéki hadjárata idején saját kezűleg aláírt okiratát, a közelmúlt történelméből pedig olyan nagyhatású világi és egyházi vezetők, mint Ferenc József, Tisza István, Kádár János és II. János Pál pápa, művészek és tudósok – Ady Endre, Albert Einstein és Bartók Béla – kézírását nézhetik meg testközelből.
 
A kiállításon többek között látható lesz Petőfi Sándor levele, amelyben Csatadal című versét felajánlja a katonák között lelkesítő céllal való terjesztésre, vagy Leiningen-Westerburg Károly, az Aradon kivégzett honvédtábornok megrendítő búcsúlevele is.
 
Molnár Tímea, a Magyar Nemzeti Levéltár kommunikációs referense az alfahir.hu-nak adott interjújában elmondta: mivel március 15-én nyílik a tárlat,

jónéhány kiállított anyag kapcsolódik a szabadságharchoz, de a magyar történelem hét évszázada is éppolyan mértékben képviselteti magát a kiválogatott anyagokban.

De hogy jön ide Einstein?
Kérdésünkre, hogyan kapcsolódik ehhez Einstein aláírása, elmondta: egy 1929-es, hűtőgépre vonatkozó szabadalmi beadvány őrzi Szilárd Leó és Albert Einstein aláírását, amely dokumentumot az Iparügyi Minisztérium bocsátotta a Levéltár rendelkezésére. “A kiállítás emellett az aláírás kialakulásának történetét is áttekinti: egészen a középkortól kezdve, amikor a pecsét volt a hitelesítés első számú eszköze – sok főúr egyáltalán nem is tudott írni. A folyamatot, amelynek során elterjedt az aláírás, szintén bemutatjuk. Emellett a magyar történelem nagy személyiségeinek árulkodó kézírásaiból a hivatali és mindennapi életükbe is jobban beleláthatunk” – mondta.
 
Adódik tehát a kérdés, vajon grafológusok egy-egy személy kézírásáról alkotott szakmai véleményét is közzéteszik-e. Mint Molnár Tímeától megtudtuk, a jövőben sor kerülhet ilyen jellegű kerekasztal-beszélgetésekre is a Levéltár szervezésében. A tárlat megszervezésénél ráadásul nem is csak a magyarokra gondoltak. “A Magyarországra látogató külföldi érdeklődők a kiállítást kísérő kisfilmeket angol nyelven is megtekinthetik, így ők is jobban beleláthatnak a magyar történelembe” – mondta az interjúban.
 
A Nyomot hagytak – Évszázadok, személyiségek, aláírások című tárlat a Levéltár honlapján található információ alaján idén december másodikáig látogatható.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »