A pénzügyminiszterünk a költségvetési törvényjavaslattal folytatta korábbi többfelvonásos forradalmi adótörvény show-ját.
„Vége a jólétnek, ideje takarékoskodni. Kegyetlen terv, de konfrontáció a valósággal. Nem játszhatunk tovább Jézuskát!” – ilyen üzeneteket eregetett ki a múlt héten is a mediális kommunikációs űrbe a pénzügyérünk, miután bemutatta kormányának első költségvetésterve első változatát.
Ez alapján az államkincstár csekély 5-5,5 milliárdos hiánnyal, az éves GDP 4,94 %-ával számolhat.
Átszámítva ezt Szlovákia lakosságára, minden főre jut mínusz ezer euró. Ha az ország hiteltartozását is hozzáveszzük: potom 11 ezer euróra rúg majd az egy főre jutó államadósság. Ennyit fizethetne ki mindenki az éves tiszta jövedelméből – csecsszopótól matuzsálemig.
És erre a megegyezésre – ismerve a kormánykoalíciós partnerek egymás iránti, bensőségesen melegnek éppen nem nevezhető viszonyát – valószínűleg még jó ideig várhatunk is az elkövetkezendő hideg napokban.
Ez pedig már a parlagi gyaloghonfit is mélyenszántó tűnődésre késztetheti. A szakértők szerint a szlovák gazdaság teljesítőképességének visszaállítása érdekében fokozatosan csökkenteni kellene a hiteltartozásokat, és ennek egyik útja az állami kiadások lefaragása. Valószínűleg ezért maradt benne a költségvetés tervében a koronajárvány elleni küzdelem finanszírozására létrehozott tartalékalap is. De lássuk nagyvonalakban, kinek hány lyuknyit kell majd meghúzni a képzeletbeli nadrágszíján!
Ki mennyit kap? – harc a pénzekért
Emiatt ültek le múlt szerdán tárgyalni a kormánnyal a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek képviselői is. Ahogy az is köztudott, hogy minden év őszétől beindul a rendszeres évi huzavona a minisztériumok közt, hogy melyikük mennyi pénzhez jusson a következő évi költségvetésből. Matovič elmondása szerint a korábbi kiadásokhoz képest 6,6 milliárd euróval akartak tőle többet a miniszteriális partnerei.
Hogy világosabb képet nyerjünk: egyharmadával akartak többet elkölteni. De arra senki se tett javaslatot, hogy honnan teremtsük elő ezt a pénzt”
– jellemezte a helyzetét a volt kormányfő.
Matovič, aki szívesen tetszeleg egy ragadozó pénzügyi héja szerepében, még szeptember elején csatlakozott az EU hét másik pénzügyminiszterének fölhívásához, akik a koronajárvány utáni takarékoskodásra szólítanak föl. Már csak ezért se nagyon akar több pénzt szétosztogatni, hanem inkább restrikciókat szeretne bevezetni. A döntéseit azzal indokolja, hogy az előző kormánytól a lehető legrosszabb állapotban vették át pénzügyeket ami a bevételek és kiadások fönntarthatóságát illeti.
Az államadósság a koronajárvány elleni intézkedések finanszírozása miatt nőtt hatalmasra. Már majdnem eléri a bruttó hazai termék 60 %-át – az EU egyik konvergenciakritériumának fölső határát.
A korlátozásoknál azonban mindenképp előnyösebb volna olyan szabályokat bevezetni, amiknek köszönhetően gyorsabban nőnének a jövedelmek, és ezzel az adóbevételek is, ami a költségvetési hiány csökkenéséhez is hozzájárulna egy idő után.
A költségvetéstervezet 20 milliárdos bevétellel számol a következő évre.
Mire futja a költségvetésből?
Az jövő évre vonatkozó előzetes költségetési javaslat szerint négy fő területre jutna több száz milliónyi euróval nagyobb pénzösszeg, mint az idén.
A másik terület, amely több pénzhez jutna: a szociális szféra. Idén 12,9 milliárd euróval gazdálkodhatott, jövőre 445 millióval kapna többet, amit a pénzügyminisztérium dokumentuma szerint főként családtámogatásra és a szociális intézmények juttatásaira szánnának.
Az egészségügy idén majdnem 6 milliárd eurót kapott. Lengvarskýék (szintén az OľaNO jelöltje) jövőre 411 millióval kapnának többet. Ennek keretében 57 millióból megszüntetnék egyes gyógyszerek esetében a lakosok bizonyos csoportjai által fizetett pótdíjat.
Matovič szerint másoknak is több juthat felelősségteljesebb gazdálkodással. Szeretné elérni, hogy törvény szabályozza a kiadási korlátozásokat, az adósságféket és a nyugdíjakat. Ha ez sikerül, véleménye szerint az Európai Bizottságot is meggyőzhetjük arról, hogy hazánk hosszú távon is felelősségteljesen képes gazdálkodni az állami pénzekkel, és így a deficitet is megemelhetnék vagy egy fél százaléknyival.
Az elemzők szerint a költségvetés terve nem valami nagyratörő, s a kormány az államháztartási nagytakarítást is inkább a 2023-as évre halasztaná.
Tehát reménykedhetünk, hogy az állásunkat jövőre talán nem föltétlenül veszítjük el – már akinek még van, de nem is viszünk többet haza a konyhára, hacsak a havi inflációs rátát hozzá nem vesszük az eddigiekhez.
A kormány csütörtöki jóváhagyása után a költségvetés terve a parlament elé került vitára, amely még több több száz milliós nagyságrendű módosításokat is hozhat az egyes részletekben, és ami után az év végéig kellene a költségvetást a tisztelt háznak elfogadnia. Amennyiben és amíg erre sor nem kerül, mindenki annyiból gazdálkodhat az új esztendőben is, amennyiből a múltban.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
