Matečná tovább harcol az üzletláncokkal

Matečná tovább harcol az üzletláncokkal

Az Európai Bizottság beavatkozását követően az üzletláncoknak ugyan nem kell az SNS által kitalált különadót fizetniük, a földművelésügyi tárca szerint a szlovákiai élelmiszerek ennek ellenére az egyik legvadabb árvágtát produkálták az egész Európai Unióban, miközben a nyereség nagy része az üzletláncok markát üti.

Az élelmiszerek drágulása szempontjából Szlovákia már tavaly is dobogós helyen volt az uniós tagországok toplistáján, és a helyzet idén sem javult. Az élelmiszerárak annak ellenére sem csökkentek, hogy az üzletláncok tervezett különadójából végül nem lett semmi

– nyilatkozta Gabriela Matečná (SNS) földművelésügyi miniszter. 

A szaktárca számításai szerint Szlovákiában tavaly 4,2 százalékkal drágult az élelmiszer, míg az Európai Unió országainak az átlagos áremelkedése 1,9 százalék volt. „Hogy Szlovákiában a drágulás üteme az uniós átlagnak több mint a duplája, az elsősorban az üzletláncok számlájára írható, amelyek visszaélnek domináns piaci helyzetükkel, nehéz helyzetbe sodorva a szlovákiai agrár- és élelmiszeripari cégeket. A felvásárlói áraikban ugyanis nem veszik figyelembe ez utóbbiak valós termelési költségeit” – mondta Matečná

Hírdetés

A tárcavezető március végén, a különadó kivezetése előtt, és egy hónappal később, április végén négy nagy üzletláncnál mérte fel az árszintet, azt vizsgálva, hogy a különadó kivezetése milyen hatással volt az árakra. Korábban ugyanis az üzletláncok épp a különadóra hivatkozva növelték már jó előre az áraikat. „Az eredmény: a különadó kivezetése után a négy vizsgált üzletláncból csak egyben csökkent 3 százalékkal az élelmiszerek átlagára. Egy üzletláncnál 1, kettőben pedig 5–5 százalékos drágulást tapasztaltunk” – állítja Matečná

A földművelésügyi tárca szerint az igazán felháborító az, hogy a kereskedők több esetben még azon élelmiszerek fogyasztói árát is növelték, amelyeknek a felvásárlói ára egyébként csökkent. „A káposzta nagykereskedelmi ára áprilisban például 7 százalékkal csökkent, a fogyasztói ára ezzel szemben 20 százalékkal nőtt. Hasonló a helyzet a zeller esetében is, amelyet a gazdák áprilisban 7 százalékkal olcsóbban adtak, mint márciusban, az üzletekben ennek ellenére 6 százalékkal nőtt az ára” – mondta Milan Lapšanský, a szaktárca élelmiszeripari szekciójának a vezetője, aki szerint az élelmiszerek fogyasztói árának jóval alacsonyabbnak kellene lennie. Matečnászerint ezért a jövőben mindent megtesznek azért, hogy a vásárlók átfogó tájékoztatást kapjanak a kereskedők által alkalmazott árképzésről, vagyis, hogy ki nyeri a legtöbbet az élelmiszerek eladásából. A tárcavezető szerint az erről szóló javaslatukat már eljuttatták az Európai Bizottságnak, amely ez ügyben támogatásáról biztosította a szlovák agrártárcát. A kereskedők ugyanakkor nem értenek egyet a földművelésügyi tárca érvelésével.

Az élelmiszerek drágulása a magasabb energiaárakkal, a minimálbér növekedésével és az éjszakai valamint az ünnepnapi munkáért járó pótlékok növelésével magyarázható. Negatív hatással lehet az árakra azonban az üdülési utalványok bevezetése is, amely szintén pluszkiadást jelent a cégeknek

– nyilatkozta Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) az elnöke, aki szerint a felsorolt tényezők a termelőket, a gyártókat, a kereskedőket és közvetve a vásárlókat is leterhelik. „Ami a kereskedők haszonrését illeti, nem árt tudni, hogy ezzel az üzletek rendkívül óvatosan bánnak, hiszen a kereskedők között éles konkurenciaharc dúl” – tette hozzá Martin Katriak, a Kereskedelmi Szövetség (ZO) elnöke. 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »