Masszívak az áramárkülönbségek

Stabil volt az uniós árampiac az év első három hónapjában: az árakat az enyhe év eleji időjárás lejjebb engedte, ám a hűvös március meg-megugrasztotta. A hazai nagykereskedelmi árak kissé nőttek, a lakossági tarifák nem változtak.

Az Eurostat adatai szerint

az év első negyedében Magyarországon volt a harmadik legalacsonyabb – kilowattóránként 11,34 eurócent – a háztartási villamos energia bruttó ára az Európai Unióban.

Ennél olcsóbban csak Litvániában és Bulgáriában mérték az áramot: 10,96, illetve 9,83 eurócentért. A harmadik legjobb helyen álltunk az ipari áramárak terén is. A 7,79 centes hazai átlagárnál csak a 7,30 centes csehországi és a 7,42 centes bulgáriai volt alacsonyabb.

A lista másik végén Németország állt 30,72 centes háztartási és 15,26 centes ipari árával, de a hazai és a német árak között más lényegi különbség is van. Míg nálunk a lakosságnak közel 46 százalékkal került többe a villamos energia, mint az ipari fogyasztóknak, addig Németországban 94 százalékkal. A különbség az eltérő preferenciákból adódik: Magyarországon a lakossági ár alacsonyan tartása politikai kérdés, Németországban viszont a vállalati vásárlók versenyképességén igyekszenek javítani az alacsony árakkal. Ez kiviláglik a háztartási áramárak összetételéből is.

Az európai főváro­sok árindexdiagramja szerint (amelyen Németország csak a második Dánia mögött) a berliniek villanyszámlájában maga az áramtermék kilowattóránként mintegy 8 centbe, a budapestiben 5 centbe kerül, s a rendszerhasználati díj is csupán hasonló arányban magasabb a német fővárosban. Ám a berlini lakosoknak még fizetniük kell 10 centnyi energiaadót is, míg a budapestieknek egy fillért sem, s így persze – nominálisan – a német áfateher is bő kétszeresére jön ki a budapestiének. Még mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a koppenhágaiaknak, akiknek a végfelhasználói tarifája a pestinek több mint a duplája.

A hazai (és a portugáliai) áramárak belső összetétele mellesleg nem változott az első negyedévben, három fővárosban csökkenés, a többiben növekedés történt. Az összes hazai felhasználóra vetített rendszerhasználati díjak viszont kissé estek Magyarországon.

Az első negyedévben a nagykereskedel­mi árak többnyire stabilak voltak, a mega­wattóránkénti 45 euró mintegy 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az áresést segítette az enyhe januári kereslet, igaz, a márciusi hideg kétszer is okozott hirtelen árugrásokat. Fontos esemény volt, hogy munkába állt több, az előző fél évet „pihenéssel töltő” franciaországi atomerőmű, s hogy az észak-európai vízerőművek kisebb termelése az érintett országokban márciusban ötéves árcsúcsokat hozott. (A hasonló spanyolországi létesítmények azonban lejjebb nyomták a helyi jegyzéseket.)

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »