Másokra mutogat az MNB

Másokra mutogat az MNB

Az adóhatóságra és a Nemzeti Nyomozó Irodára mutogat a jegybank, miután egyik cikkünkben Torba Tamás közgazdász felvetette, hogy a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet is felelős lehet a brókerbotrányokért. A szakértők szerint nem igaz, hogy nem állt rendelkezésre elég adat a csalások kiszűréséhez.

Személyeskedő közleményben reagált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) arra a lapunkban néhány nappal ezelőtt megjelent cikkre, amelyben Torba Tamás közgazdász arról értekezett, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és az MNB is felelős azért, hogy a

Quaestor és a Buda-Cash évekig törvénytelen módon működhetett, és megkárosíthatta az ügyfeleit.

A jegybank állítása szerint hat-nyolc évvel ezelőtt a pénzügyi felügyeletnek nem volt olyan adatbázisa és informatikai rendszere, amellyel tranzakciók alapján kiszűrhette volna a visszaéléseket.

A közlemény szerint a gyanús ügyleteket a pénzintézetek nem a felügyeletnek vagy a jegybanknak, hanem az adóhatóság Pénzmosás Elleni Információs Irodájának jelentették. Korábban pedig a Nemzeti Nyomozó Irodán belül működött a gyanús ügyletek kivizsgálására szakosodott központ. Az említett intézményeket megkerestük a kérdéseinkkel, de az adóhivataltól lapzártánkig nem kaptunk tőlük választ. A rendőrség pedig közölte: a nyomozásokat befejezték, és vádemelési javaslattal küldték meg a keletkezett iratokat az illetékes ügyészségeknek.

Nem tűrik a kritikát?A jegybank közleményében név szerint megemlítette a lapunknak nyilatkozó közgazdászt, Torba Tamást. Az MNB azt állítja, a szakember személyes érintettsége miatt fogalmaz meg kritikákat a jegybanki működés kapcsán, mivel a jegybank vonta vissza 2014 végén a Széchenyi Kereskedelmi Bank tevékenységi engedélyét. A közgazdász ugyanis ennek a pénzintézetnek volt a vezető tanácsadója. Torba Tamás a közleményre reagálva lapunknak elmondta: az MNB figyelmét elkerülhette az a tény, hogy a bankban munkaviszonya már 2012 szeptemberében megszűnt, jóval azelőtt, hogy a magyar állam a bankban tőkét emelt, és meghatározó tulajdonosi pozícióba került volna, de korábban sem volt sem döntési, sem aláírási joga a pénzintézetnél. Az MNB több mint kilenc hónappal a távozását követően, 2013. június 27-i keltezésű, H-EN-I-614 számú határozatában hagyta jóvá Szász Károlynak, a felügyelet akkori elnökének, majd távozása után a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. vezető tisztségviselőjének a kinevezését. Szintén eme határozatban fogadta el a magyar állam képviseletében Havas Lászlónak az igazgatóság belső tagjává, egyúttal vezérigazgató-helyettessé, továbbá Vörös József külső igazgatósági taggá és Szili Márton felügyelőbizottsági taggá történő kinevezését. – A bank bezárása után Havas úr alkalmasnak találtatott arra, hogy a Londonban működő Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egyik vezetőjeként működjön tovább. A többiek sem szűkölködnek, méltók a magyar kormány bizalmára. Persze ők nem fogalmaztak meg kritikát a felügyelet működésével kapcsolatban – tette hozzá a szakember.

A jegybanki állítások azonban továbbra sem győzték meg a lapunknak nyilatkozó szakértőket arról, hogy sem a felügyeletet, sem a jegybankot nem terheli felelősség a brókerbotrányokért. Varga István közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy közleményében a jegybank a hangsúlyt a pénzmosás és a terrorizmus kiszűrésére helyezi, holott a Quaestor az engedélyezettnél nagyobb mértékű kötvénykibocsátással vétett a törvények ellen. Márpedig ezen tevékenység felügyelete a PSZÁF-hez tartozott.

A szakember a Gazdasági Versenyhivatal egyik határozatát hozta fel példaként, amelyben az áll, hogy a PSZÁF (megszűnése után pedig a jegybank) feladata, hogy a hozzá beérkező adatok alapján részletes kockázatelemzést készítsen, amely minden intézmény esetében külön az aktuális kockázatokra fókuszál. Emellett a jegybankról szóló törvényben is az áll, hogy az MNB jegybanki információs rendszert működtet, amelyhez a jogszabályban meghatározott szervezetek és természetes személyek az MNB elnöke rendeletében előírt – személyes adatnak nem minősülő – információkat kötelesek szolgáltatni. Varga István szerint ebből következik, hogy a törvényesség felügyeletét ellátó szervek a napi, havi, évi jelentések alapján a Quaestor működését is elemezték, tehát a PSZÁF és a jegybank vagy nem tett eleget feladatának, vagy hamis jelentésekből dolgozott. Amennyiben ez utóbbi eset áll fenn, a cég mérlege hitelesítőjének felelősségét sem lehet elvitatni. – Az egész ellenőrzési rendszer semmit sem ér, ha ekkora manipulációkat képtelen csírájában elfojtani. A károsultak joggal vetik fel az ellenőrök felelősségét – jegyezte meg a közgazdász.

Róna Péter pedig úgy gondolja, a lényeg továbbra is az, hogy a jegybanktörvény értelmében a pénzügyi stabilitásért az MNB felelős. A kérdés az, a jegybank megtett-e mindent e kötelezettsége teljesítése érdekében. – A tények azt mutatják, nem tett meg mindent – állítja a közgazdász. Ha a jegybanknak igaza lenne is abban, hogy az információk egy része nem hozzájuk, hanem máshoz jutott el, akkor is nyitva marad a kérdés, miért nem jelezték a törvényhozóknak, hogy a szabályozás nem megfelelő.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 07.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »