Másodrendű állampolgárok maradnak a külföldi magyarok a népszavazás napján is

Másodrendű állampolgárok maradnak a külföldi magyarok a népszavazás napján is

A külföldre kényszerült magyarok továbbra sem szavazhatnak – a határon túli magyarokhoz hasonlóan – levélben a kényszerbetelepítések ellen. Tehát százezrek nem dönthetnek egyszerűen – mondhatni érdemben – arról, hogy érkezzenek -e a helyükre mások a brüsszeli diktátumok megfelelően vagy sem.

Az MSZP után a Fidesz is arcul csapta a külföldön élő magyarokat, hiszen a kormány továbbra sem hajlandó változtatni a jelenlegi, külföldön élő magyarokat súlyosan diszkrimináló, választási eljárásról szóló törvényen – mutatott rá Bencsik János a néppárti ellenzék egyik nemzetpolitikusa, aki a kérdésben tartott ötpártinak indult egyeztetést a közösségi médiában kommentálta.

A Jobbik célja az volt, hogy a magyar országgyűlés ténylegesen össznemzeti legyen, ne csak a határon túli magyaroknak biztosítsa a szavazati jogot, pontosabban azt, hogy a szavazati jogot érdemben is gyakorolni lehessen, hanem az immáron több százezer külföldön munkát vállalt magyarnak is – mondta el Dúró Dóra, a Jobbik frakcióvezető-helyettese az esemény utáni sajtótájékoztatón. A néppárti ellenzék politikusa arra emlékeztetett, hogy jelenleg az az abszurd helyzet állt elő, hogy ha Londonban egy albérletben lakik egy magyarországi és egy határon túli magyar, akkor levélben csak a határon túli szavazhat, a magyarországi lakcímmel rendelkező magyarnak erre nincs lehetősége. A Jobbik azt szeretné elérni, hogy azok akik nagyrészt külföldön dolgoznak érdemben tudjanak élni a szavazati jogukkal, ne kelljen eseteként több száz kilométert utazniuk a legközelebbi kijelölt külképviseletre.

Dúró szerint a magyar országgyűlés a jogszabály-módosítással a kényszerből külföldre került magyaroknak azt üzenné, hogy Magyarország továbbra is számít rájuk és hazatérésükre. Ezzel szemben a jogszabály-módosítás elmaradása arra ösztönözheti a levélszavazásból kirekesztett külföldre kényszerült magyar munkavállalókat, hogy szüntessék meg magyarországi állandó lakcímüket és jelentkezzenek be külföldön ezáltal lehetőséget nyerve a levélszavazásra.

A legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese okfejtése szerint ez az út azért nem a helyes megoldás, mert szerinte nem kevesebb, hanem minél több érzelmi és jogi kapocs kellene a külföldi magyarok és Magyarország között, azért hogy továbbra is kötődjenek a szülőhazájukhoz.

Dúró elmondta, hogy az MSZP-t annyira sem érdekelte a külföldön rekedtek törvény előtti egyenlősége, hogy elmenjen a Jobbik által kezdeményezett ötpárti egyeztetésre, hozzátette, hogy a Fidesz elment ugyan az ülésre, de teljesen elutasította a néppárti ellenzék aggodalmait és törvénymódosítási javaslatait.

A Jobbik szerint mindkét magatartás hibás. Hogy, a külföldön dolgozó, magyarországi lakcímmel még rendelkező magyar állampolgárok levélben történő szavazására lehetőség nyíljon a néppárti ellenzék az ötpárti egyeztetés után rendkívüli parlamenti ülést is kezdeményezne, hiszen néhány óra el lehetne fogadni a szükséges jogszabályt. A javaslat egyébként a határon túli magyarok, egyébként is meglévő jogait nem érinti.

A Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet alelnöke, Bencsik János is elment az ötpárti ülésre, majd a közösségi médiában arról számolt be, hogy az egyeztetésen a Fidesz-KDNP képviseletében Kósa Lajos és Gulyás Gergely világossá tették: sem a jogszabály-módosítás tartalmával, sem annak időzítésével nem értenek egyet. A parlamenti pártok közül egyedül az LMP lépett fel támogatólag, a rendkívüli parlamenti üléshez szükséges minimális 40 képviselői aláírás azonban velük együtt sem elég. A jobbikos politikusoknak az a szomorú tapasztalata, hogy a kormány érzéketlen a több százezer magyar családot érintő problémára, és amikor ezen emberek speciális élethelyzetére igyekeztek felhívni a figyelmet, a kormánypárti reakció rendszerint az értetlenség vagy a bagatellizálás volt.

Kósa azt kérte, aki voksolni akar, az jöjjön haza vagy menjen el az adott külképviseletre, és ott mondjon nemet a kényszerbetelepítésre. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke is a levélben szavazás kiterjesztése mellett foglalt állást, ugyanakkor ismételten érdektelennek nevezte az októberi kvótareferendumot, mivel az szerinte nem oldja meg a bevándorlás problémáit.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »