Mártír Ferenc pápa oldalán

Mártír Ferenc pápa oldalán

A hitéért egykor börtön járt, a tanúságtételéért most előléptetés. Ernest Simoni albániai katolikus pap személyében mostantól Albániának is van bíborosa. A kinevezés nagy lépés a parányi katolikus közösséget magáénak mondható balkáni országnak, egyúttal cáfolatként szolgál azoknak is, akik szerint az egyházfő önkényes módon, leginkább Dél-Amerikának kedvezve szervezi át a fontos vatikáni grémiumot.

Ferenc pápa tizenhét pap bíborossá emelését jelentette be vasárnap, köztük van Ernest Simoni is. Bár a maga 88 évével Simoni nem lehet ott a pápa­választók között, mivel ez csak a 80 év alattiakat illeti meg, a lépést, hogy Ferenc pápa bíborossá kreálta a kommunista rendszerben sokat szenvedett papot, mégis hatalmas megtiszteltetésként lehet értelmezni. Simonit – aki születési helyének nevét felvéve Ernest Troshaniként is ismert – kétszer is halálra ítélték, és két évtizedig raboskodott börtönben a totalitárius rendszer éveiben Enver Hodzsa idején. A döntés egyrészt nagy öröm az albán hívők számára, másrészt mivel a 17 kinevezett közül 13-an is 80 év alattiak, látszik belőle Ferenc pápa törekvése a pápaválasztó tanács fiatalítására. Az egyházfő 2014-es albániai látogatása idején találkozott az idős pappal és egy percig tartotta átölelve. Az akkori beszámolók szerint a pápa sírt is, majd röviddel utána azt mondta, egy mártírral volt szerencséje találkozni.

Albániában a kommunista rendszert a lehető legkeményebb módszerekkel vezették be. Betiltották a katolikus egyházat, és durva eszközökkel nyomtak el minden vallási tevékenységet. Volt olyan eset is, hogy papot végeztek ki, mert megkeresztelt egy gyermeket. Simonit akkor ítélték el, amikor a kommunista blokk többi országában már az enyhülés kezdődött. 1963-ban, karácsonyi miséje bemutatása után tartóztatták le az albán hatóságok, hamarosan megszületett ellene a halálos ítélet. Ezt változtatták később 25 évi kényszermunkára. A börtönben sokak lelki támaszává vált, ennek is köszönhető, hogy egy börtönlázadás utáni leszámolásban az elítéltek nem voltak hajlandók ellene vallani. Bár kiszabott büntetésének letelte előtt szabadult, nyilvánosan ezután sem misézhetett.

Bár Troshani kora miatt már nem választhat pápát, mindenképp fontos, hogy egy balkáni ország egyházi képviselője bekerült az egyik legfontosabb vatikáni testületbe. Ám Ferenc pápa nem csak Simoni bíborossá tételével hívja fel a figyelmet az albán katolikus egyházra, kezdeményezésére november 5-én a boldogok sorába iktatják Vincenc Prennushi albániai ferences érseket és 37 vértanú társát, akik 1949-ben a kommunista diktatúra áldozataivá váltak.

Bíborosok ma 211-en vannak, a világ minden tájáról, közülük 111-en 80 év alattiak. Egy 2015. februári kinevezés alkalmával húsz új bíborossal erősítette meg a grémiumot Ferenc pápa, közülük csak öten voltak euró­paiak. A jelenlegi egyházfő eddig 31 pápaválasztó korban lévő bíborost „hozott”, közülük mindössze tíz az európai. Egyrészt ez ad alapot azoknak a számítgatásoknak, amelyek szerint Ferenc pápa az öreg Európából az „új” földrészek, Dél-Amerika, Ausztrália irányába akarja elmozdítani a testület súlypontját, másrészt az tisztán látható, hogy a vatikáni bürokráciát is csökkentendő, nem „belsős”, hanem terepen szolgáló papokkal, mártírokkal szeretné erősíteni az egyház demokratikus voltát.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 11.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »