Marshall-tervvel mentenék meg Afrikát

Marshall-tervvel mentenék meg Afrikát

Tudta, hogy a világban Afrikában növekszik leggyorsabban a munkaerőpiac? – kérdezi a szerdán Elefántcsontparton elstartoló Európai Unió – Afrikai Unió csúcstalálkozó promóciós videójában az Európai Bizottság. Az uniós szervezetre jellemző ez a derűlátás, ami valójában két égető problémára hívta föl a figyelmet: a földrészen tapasztalható népességrobbanásra és a nehéz körülmények között élő, jobbára képzetlen emberek tömegére. Ez a reklám kapott is hideget-meleget a közösségi médiában, pedig az üzenete – hogy Afrika kihívásait csak helyben, fenntartható módon lehetne megoldani – alapjában véve nem volt hibás.

Már ebből is látszik, hogy a csúcstalálkozó körül elsősorban a migráció miatt nagy a felhajtás. Az ENSZ statisztikáiból egyértelműen kiderül, hogy 2017-re (a Törökországgal kötött alkunak, az útvonalak bezárulásának, az unió politikájának és a szíriai, iraki hadihelyzet változásának köszönhetően) fordult a trend, és a Közel-Kelet helyett már Afrikából érkezett Európába a legtöbb bevándorló.

Október végi adatok szerint már a szíreket is megelőzi Nigéria (17 487), a harmadik Guinea (12 158), majd éppen Elefántcsontpart (11 966) és Marokkó (9558) következik.

De a jelenség nem csak az európaiakat aggasztja. Lapunknak egy, a csúcstalálkozónak is helyet adó Abidjanban élő újságíró elmondta, Afrika-szerte óriási port kavart a CNN nemrégiben megjelent leleplezése arról, hogy Líbiában rabszolgának adják el a migránsokat. Ő ráadásul úgy tudja, a jelenség korántsem csak Líbiára jellemző, hanem lényegében véve minden országra, amit az Európába igyekvők érintenek.

De mit tehet az EU? Egyre többen kezdik fölismerni, hogy csupán segélyekkel nem lehet megoldani a kontinens problémáit. Az új irány egy afrikai Marshall-terv ötlete; európai pénzekkel ösztönöznék a további külföldi befektetéseket. Videójában

a bizottság 4,1 milliárd eurós forrást említ három évre, amitől 44 milliárd euró magántőke beáramlását remélik

– ami első látásra csupán csepp a tengerben.

http://mno.hu/

Lapunk megkeresésére Búr Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense is arra mutatott rá, hogy papíron ugyan van az EU-nak Afrika-stratégiája, de a valóságban a tagállamok korántsem egységesek. Fölidézte: az unió régebbi tagjainak nagy része gyarmattartó ország volt, az újabban csatlakozóknak viszont sosem voltak gyarmataik, így érthető módon a hozzáállásuk is más.

– A régi tagállamok viszont természetesnek veszik, hogy felelősségük a gyarmatosításért, a földrész fejletlenségéért az újakra is átruházódik

– vélte az Afrika-szakértő. – Sosem tudta eldönteni az EU, hogy üzleti vállalkozás vagy a lelkiismeretének gyógyítása folyik Afrikában – folytatta, hozzátéve, hogy emiatt aztán már Kína, India, sőt már Brazília és az Egyesült Államok is komoly gazdasági befolyást szerzett a kontinensen. Búr Gábor fölhívta a figyelmet arra, hogy az Afrikának szánt fejlesztési pénzek elosztása sem működik jól, hiszen olyan, mint ha „a gazdag országok szegényei fizetnének a szegény országok gazdagjainak”.

A szakember is osztotta azt a nézetet, hogy migrációs áradat indulhat meg Európa felé a szubszaharai Afrikából, elsősorban a máig tartó népességrobbanás miatt, amit ráadásul súlyosbít a vízhiány, a globális felmelegedés. – Az is nyilvánvaló, hogy ez sem az Egyesült Államokat, sem Kínát vagy más régiót nem érinti úgy, mint Európát – mutatott rá Búr Gábor. Úgy véli, ugyanakkor menetközben már nincs értelme kerítéseket építeni –

vagy a kiindulási pontnál állítják meg a migránsokat, vagy „a közlekedőedények törvénye alapján” az akadályokat meg fogják kerülni.

– Vagy az történik, amit saját szememmel láttam Ceutában, Marokkó és a spanyol enklávé határában: hogy a nyugat-afrikaiak öt helyen támadták a kivonuló csendőröket, a hatodikon meg átmásztak. Pedig ott a magyar kerítésnél jóval komolyabb a határvédelem – festett borús képet. Az Afrika-szakértő ugyanakkor sietett megnyugtatni, a tömeges migráció egyelőre nem indult meg.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.30.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »